Európa nagyívű gesztust gyakorolt Berlinben: az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyalások újabb csúcstalálkozóján hétfőn az eddigi legnagyvonalúbb segítségnyújtási szándék mellett köteleződtek el az orosz megszállás alatt álló ország felé. 

Eszerint kilenc európai állam és az EU vezetése ígéretet tett arra, hogy

az Egyesült Államok támogatásával „többnemzetiségű haderőt” biztosítanak Ukrajnának. 

Ez támogatni fogja Ukrajna fegyveres erőinek regenerálását, légterének biztonságát és tengereinek védelmét, beleértve a szárazföldi műveleteket is – áll a Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Finnország, Norvégia, Svédország, Hollandia és az uniós intézmények vezetőinek közös, esti nyilatkozatában.

Nem véletlen a tempós toborzás 

Ebben hangsúlyozzák a tárgyaló felek közötti egyetértéseket, mint például

  • az ukrán hadseregnek legfeljebb 800 ezer katonával kell rendelkeznie,
  • lesz egy USA által vezetett „tűzszüneti megfigyelő és ellenőrző mechanizmus”, nemzetközi részvétellel.

Utóbbi célja, hogy korai figyelmeztetést adjon a potenciális orosz támadásokról, és nyomon kövesse a tűzszünet esetleges megsértéseit. Ehhez az amerikaiak készek minimum technikai felügyeletet biztosítani, míg az európaiak vállalják, hogy a békekötés után egy esetleges,

újabb orosz támadásnál besegítenek katonai, hírszerzési és logisztikai téren is.

A közös békefenntartó erő működtetésének részleteit ezután dolgozzák ki, de a nemzetközi összefogáshoz

legalább 100 ezer fős katonai létszámra lesz szükség.

Ez azt is jelenti, hogy az egy éve tartó, feszült viták után Európa legnagyobb országa, Németország mégis beveti a katonáit az Ukrajna és Oroszország közötti béke elősegítése érdekében – állapítja meg az Augsburger Allgemeine.

Megírtuk: a fiatalok határozott tiltakozása ellenére a Bundestag tíz napja sietősen elfogadta az új katonai szolgálatról szóló törvényt, amellyel már jövőre megkezdődik egyelőre az önkéntesek toborzása, és a fegyveres szolgálatra alkalmas létszám feltérképezése a németeknél, ahol közel félmillió fős hadsereget terveznek.

Amerika mégis zsebbe nyúl és jogilag is odateszi magát

A csúcstalálkozót összességében eredményesnek ítélték a résztvevők, amelyről a vendéglátó német kancellár közölte: a hatalmas diplomáciai lendületnek köszönhetően

már elképzelhető a tűzszünet Ukrajnában,

és ugyan még sokat kell tárgyalni, de a békefolyamat megvalósulhat. 

Ebben Donald Trump támogatásának is nagy szerepe van – emelte ki Friedrich Merz, megjegyezve, hogy az USA komoly jogi és anyagi garanciákat tett le az asztalra.

Trump elégedett

Késő este az amerikai elnök is bejelentkezett telefonon az európai vezetőknél, ami után a Fehér Házban közölte: nehéz ügy, de az ukrajnai háború megoldása közelebb van, mint valaha. Csapata a berlini tárgyalások után előrelépésről számolt be – idézi szavait a Welt. Hangsúlyozta, hogy az európai vezetők hatalmas támogatást élveznek az amerikai kormányzat felől annak érdekében, hogy a háború véget érjen, és később se kezdődjön újra.
Trump amerikai és Putyin orosz elnök augusztus közepén az alaszkai amerikai légibázison tárgyalt az ukrajnai háborúról
Augusztus óta zajlik a békemisszió, amikor az amerikai és az orosz elnökök Alaszkában kezdtek tárgyalásba Ukrajnáról
Kép: Getty Images, Andrew Harnik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról is beszélt:

kátyúba ragadtak a területi kérdésekben igen eltérő álláspontok miatt,

de további egyeztetések jönnek. 

Az USA még mindig arra ösztönzi Ukrajnát, fogadja el a Kreml követelését, hogy annektálni akarja Kelet-Ukrajna teljes Donbász régióját, beleértve a még el nem foglalt területeket is. Ez a terület azonban az ukrán hadsereg védelmi vonalait tartalmazza, amiről továbbra sem akarnak lemondani.

Ez amiatt is érdekes, mert mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi

a használaton kívüli lakások államosítását az orosz megszállás alatt álló ukrán területeken,

amiket azok az orosz polgárok kaphatnak meg, akik a támadások miatt elvesztették otthonukat.

Mégis kell a NATO

Ukrajna elnöke Berlinben mégsem jelentette ki azon szándékát, hogy feladja a NATO-tagságra irányuló törekvéseit. "A média értesülései nem igazak" – jelezte egy magas rangú tisztviselő, utalva arra, hogy vasárnap felkapta a sajtó: Zelenszkij biztonsági garanciákért cserébe kész lenne a csatlakozási igényét elvetni. Egyelőre nem árulták el a követelései részleteit, de egy másik amerikai bennfentes hétfő este kiszivárogtatta: az Oroszország és Ukrajna közötti viták 90 százalékát sikerült rendezni Berlinben, és például egy olyan, erős biztonsági csomag készül, amely a NATO-szerződés 5. cikkére alapozva garantálhatja az ukrán lakosság védelmét.

Ünnepi pihenőt kérnek a terror alól

Eközben Németország és Ukrajna külön aláírt egy tízpontos tervet, amiben többek között rögzítik, hogy Berlinben létrehozzák az ukrán védelmi ipar összekötő irodáját, illetve olyan közös projektjeik lesznek, mint a drónfejlesztés és a drónvédelem.

Egy erős ukrán védelmi ipar kulcsfontosságú biztonsági garancia a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében – idézi a dokumentumot az ntv.

Friedrich Merz egyúttal felszólította Putyint, hogy karácsonyra rendeljen el tűzszünetet Ukrajnában.

Talán az orosz vezetésben maradt egy cseppnyi emberi tisztesség, és legalább néhány napra békén hagyja a lakosságot ettől a terrortól karácsonykor

– fogalmazott.

A következő lényeges lépés várhatóan csütörtökön lesz, amikor az EU tagállamainak dönteni kell a mintegy 210 milliárd eurónyi, befagyasztott orosz jegybanki eszközök felhasználásáról.

Nem maradt el a kibertámadás

Komoly technikai problémák árnyékolták a csúcstalálkozót: egyrészt hétfő este le kellett mondani a Brüsszelben ülésező EU-s külügyminiszterek és a Berlinben Ukrajnáról tárgyaló Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak között tervezett videokonferenciát, kapcsolati problémák miatt. Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője jelezte, nem tud arról, hogy történt-e kibertámadás, ám az tény, hogy a technológia hibásan működött. Érdekes módon a Bundestagban is teljesen összeomlott az internet, és a belső parlamenti intranet: a Berliner Zeitung információi szerint már péntek délután óta el voltak zárva a külvilágtól a képviselők és az irodák munkatársai. Kizárólag a magántelefonjaikon tudtak egymással kommunikálni, e-mailezni és érdemi munkát végezni viszont nem lehetett még hétfőn, a csúcstalálkozó idején sem az eleddig példátlan méretű és ismeretlen eredetű rendszerhiba miatt.

Kapcsolódó