Az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég elemzése szerint

a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz üzemi eredménye (EBIT) a 2025 július-szeptemberi időszakban közel 76 százalékkal esett vissza, alig több mint 1,7 milliárd euróra, ami a legalacsonyabb szint 2009 harmadik negyedéve óta.

Bár az értékesítés és az árbevétel összességében nagyrészt stabil maradt, az üzemi eredmény drámai csökkenése rávilágít a német prémiumautó-gyártókra nehezedő nyomásra. Az MTI által ismertetett elemzés szerint egyetlen más jelentős autógyártó ország sem teljesített ilyen gyengén árbevétel- és nyereségnövekedés szempontjából, ugyanakkor globálisan is jövedelmezőségi válságban van az ágazat: a világ 19 legnagyobb autógyártójának EBIT-je 37 százalékkal, körülbelül 18,9 milliárd euróra esett vissza, a legalacsonyabb szint 2018 óta.

Az EY szakértője, Constantin Gall szerint a német autógyártók különösen súlyos helyzetben vannak, amit a prémiumszegmens gyengesége, az amerikai vámintézkedések, az árfolyamhatások, az elektromos autókba irányuló eddig nem térülő beruházások és a vállalati átalakítások magas költségei idéznek elő; a különféle negatív tényezők „válságspirált” eredményeznek, ami főként a német gyártókat sújtja.

A kínai piac különösen érzékenyen érinti a német gyártókat: az eladások a harmadik negyedévben 9 százalékkal csökkentek, a kínai piac részesedése a globális értékesítésből 2020-as 39 százalékról 2025-re 29 százalékra esett vissza. A kínai verseny és a prémiumautók iránti csökkenő kereslet mellett az elektromos járművek eladásai gyorsan nőnek, de főként a helyi márkák javára.

A legnyereségesebb autógyártó a harmadik negyedévben a japán Suzuki volt 9,2 százalékos üzemi eredménykulccsal, ezt követte a BMW 7,0, illetve a Toyota 6,8 százalékkal. A vizsgált vállalatok átlagos marzsa 3,9 százalékra csökkent, ami legalább tíz éve a legalacsonyabb szint.

Németországban az autóipari és beszállítói cégek, köztük a Bosch, a ZF Friedrichshafen, a Mercedes-Benz és a Volkswagen-csoport, létszámleépítési programokat jelentettek be. Gall szerint van esély arra, hogy a költségcsökkentési intézkedések javítsák a középtávú versenyképességet, miközben a gyártók továbbra is fenntarthatják a belső égésű motorokat, főként hibridek formájában, mivel az elektromobilitás gyors terjedésére vonatkozó várakozások a nyugati piacokon nem teljesültek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának november 27-i ülésén azt mondta: az ukrajnai háború és a német gazdaság visszaesése miatt kormányzati lépésekre volt szükség, hogy megvédjék a lakosságot és a vállalkozásokat a negatív követkeményektől. Hozzátette: a magyar gazdaság szorosan integrált az európai és a német gazdaságba.

A hvg.hu tudósítása szerint a tárcavezető közölte: a magyar autóexport 42 százaléka, az akkuexport 55 százaléka Németországba megy az áttételes exportot is figyelembe véve. A magyar járműgyártás valójában a német járműgyártás része - fogalmazott Nagy Márton, rámutatva, hogy a hazai és a német járműipar termelésének ingadozása tökéletes tandemben mozog.

Kecskeméten indul az új elektromos Mercedes GLB gyártása - erről a múlt héten számolt be az autopro.hu.

A nyereség sem mentette meg az állásokat, a globális leépítés jegyében több száz dolgozó kénytelen távozni a temesvári Boschtól. Erről ITT olvashat többet.