Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az Európai Unió tagállamainak abban a rangsorában, amelyet a fenntartható fejlődési célok kompozit mutatójáról készített a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Az Európai Unióhoz a 21. században csatlakozott tagállamok rangsorában jelentős különbségek vannak. A Közép- és Kelet Európa (KKE) tagállamainak súlya a népességszám tekintetében mintegy 25 százalékot, a gazdasági teljesítmény (GDP) vonatkozásában pedig csaknem 10 százalékot tesznek ki. 

A rendelkezésre álló adatok szerint Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Észtország tartozik az élenjárók közé, míg Lengyelország, Magyarország és Horvátország a középmezőnyt alkotja a térségben. A rangsor utolsó harmadában Lettország, Litvánia, Bulgária és Románia foglal helyet.

Magyarország a fenntartható fejlődési célokban a régiós átlag feletti értékkel a KKE országok között a hatodik helyen áll. Korábban az ENSZ 17 globális célban fogalmazta meg a fenntartható fejlődés megvalósításához vezető kihívásokat. Ezek közül néztünk meg most néhányat. 

Csökkent a szegénység, de nagyok a különbségek

Az Európai Unióban (EU) 2015 óta mérik a súlyos anyagi és szociális deprivációban élőket. 2024-ben a tagállamok lakosságának 6,4 százaléka élt súlyos szegénységben. A legrosszabb helyzet Romániában és Bulgáriában volt, ahol a lakosság 17 százaléka szenvedett hiánytól, míg a Szlovéniában élők 1,8 százaléka tartozott a súlyosan depriváltak közé.

Magyarországon javult a helyzet 2015 óta: a lakosság 24 százalékáról 9,3 százalékra csökkent a súlyos depriváció aránya – írja a KSH.

A magyar foglalkoztatottság magas, 2024-ben 75,1 százalékos volt, meghaladva ezzel az  EU 70,8 százalékos átlagát.

Összehasonlításképp más EU-tagállamban a foglalkoztatottság:

  • Olaszországban 62,2 százalék;
  • Görögországban 63,3 százalék;
  • Máltán 79,5 százalék;
  • Hollandiában 82,3 százalékon áll.

A fenntartható fejlődés második célja az  éhezés megszüntetése. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta küzd az ételpazarlás ellen: kereskedelmi láncoktól és feldolgozóktól veszi át a még fogyasztható feleslegeket, majd szociális szervezeteken keresztül juttatja el a rászorulókhoz. 2024-ben 9,7 ezer tonna ételt mentettek meg és osztottak szét. Az élelmiszer-hulladék sajnos az élelmiszerlánc minden pontján keletkezik – a termeléstől a háztartásokig –, ahol a legtöbb a családi konyhákban landol. 

2023-ban az EU-ban átlagosan 130 kilogramm (kg) élelmiszer veszett kárba lakosonként, ám a tagállamok között óriási a különbség: Cipruson 286 kg, Spanyolországban mindössze 65 kg. Magyarország a harmadik legjobb helyen áll 88 kilogramm értékkel.

Kapcsolódó

A fenntartható fejlődés szintén kiemelt célja az  egészség és jóllét biztosítása. 2023-ban Magyarországon a születéskor várható élettartam 7,3 évvel maradt el az uniós rangsor élén álló Spanyolországtól, a magyar adat 4,7 évvel rosszabb az uniós átlagnál is. Az EU-ban a férfiaknál 78,7 év, a nőknél 84 év volt az átlag – ez 5,3 illetve 4,1 évvel haladja meg a magyar értékeket. 

A magyar teljes termékenységi mutató 2011-ben érte el az addigi mélypontját (1,23), majd 2012 és 2016 között 1,51-re nőtt. 2022-től pedig megint folyamatosan csökkent, 2024-ben az érték 1,39 volt. Míg 1990-ben a termékenység mintegy 11 százalékkal maradt el a reprodukció szintjétől, addig 2024-ben már 34 százalékkal – hívja fel a drámai adatokra a figyelmet a statisztikai hivatal.

Borsodban hagyják abba a legtöbben a tanulást

A fenntartható fejlődés további kiemelt célja a mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás. A korai iskolaelhagyók aránya az Európai Unióban 2010 és 2024 között folyamatosan csökkent, 2024-ben 9,4 százalékra mérséklődött, ami mindössze 0,4 százalékponttal haladja meg a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt. Magyarországon szintén javult a helyzet 10 százalék a korai iskolaelhagyók aránya, ami még mindig magasabb az uniós átlagnál. Budapesten a legalacsonyabb végzettség nélküliek aránya 4,9 százalék, míg Észak-Magyarországon tragikus a helyzet: a fiatalok több mint egyötöde  – 22 százaléka – szakítja meg tanulmányait középfokú végzettség nélkül.

A diplomával rendelkezők aránya az EU-ban 2004 és 2024 között látványosan nőtt: 26 százalékról 44 százalékra emelkedett, ám még mindig 0,9 százalékponttal elmarad a 2030-as 45 százalékos célértéktől. Magyarországon ez a mutató 32,3 százalék volt, jóval az uniós átlag alatt. 2004–2014 között ráadásul csökkent a tendencia, csak 2015-től kezdett javulni, de a lemaradás továbbra is jelentős – olvasható ki a statisztikai hivatal adataiból.

Az ötödik cél a nemek közötti egyenlőtlenség megszüntetése. 2024-ben Magyarországon a nők aránya a vezetők körében meghaladta az Európai Unió átlagát, így hazánk a rangsorban a negyedik helyen végzett 41 százalékos értékkel. A csúcson Svédország áll 45 százalékkal, majd jön Lettország 43 százalékkal, Lengyelország 42 százalékkal. A sereghajtó Ciprus lett, a szigetországban mindössze 26 százalék a női vezetők aránya.

Tiszta víz és energia

A további fenntartható fejlődési célok között hatodik helyen áll, hogy a vízkészletek létfontosságúak az egészség, környezet és gazdaság szempontjából. Hetedik cél a megfizethető és tiszta energia.  A fenntartható fejlődés nyolcadik célja a tisztességes munka és gazdasági növekedés. A fenntartható fejlődés kilencedik kiemelt pontja az infrastruktúra-fejlesztést, inkluzív iparosítást, technológiai fejlődést, kutatás-fejlesztést támogatja a hosszú távú fenntartható növekedés érdekében.

Túl nagy a társadalmi egyenlőtlenség

A fenntartható fejlődés tizedik célja a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése. A stabil gazdaságokban csökkentek a jövedelemkülönbségek, gyengébbekben nőttek. A Gini-index, ami az olasz statisztikusról, Corrado Giniről kapta nevét, a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét méri 0-1 közötti skálán az Eurostat pedig 0-100 százalék között. A skálán: a nulla a tökéletes egyenlőség, a 100 százalék pedig a teljes egyenlőtlenséget jelzi. Magyarországon a KSH adatok szerint 2023-ban 29 százalék volt, majd 2024-ben 28 százalék volt a mutató. Az EU-ban Bulgária (38 százalék), Litvánia (35 százalék), Lettország (34 százalék) lett a sereghajtó, Szlovákia (22 százalék) és Csehország (24 százalék) pedig az élen áll. 

A további fenntartható fejlődési célok között szerepelnek:

  • a fenntartható városok és közösségek;
  • a felelős fogyasztás és termelés;
  • a fellépés az éghajlatváltozás ellen;
  • az óceánok és tengerek védelme;
  • a szárazföldi ökoszisztémák védelme;
  • a béke, igazság és erős intézmények;
  • valamint a partnerség a célok elérése is.