A lakások energiahatékonyságának javítása kulcs Magyarország energiafüggetlenségéhez és az energiaszegénység mérsékléséhez, mert tartósan csökkenti a szükséges fogyasztást. Az épületállomány energetikai korszerűsítése 20–30 százalék körüli fűtési energiamegtakarítást hozhat 2030-ig, ami önmagában csökkenti a háztartások energiaszámláit, függetlenül a tarifa szintjétől – fogalmazott az Economxnak Keresztes Attila.

Az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója megemlítette: ha egy rossz állapotú ház 30–40 százalékkal kevesebb gázt, áramot fogyaszt fűtésre egy mélyfelújítás után, akkor a lakó rezsije ennyivel csökken, még akkor is, ha a névleges tarifa nem változik. Úgy véli, a „támogatásoknak az energiahatékonyságra, nem pedig a fosszilis energia általános olcsósítására kell épülniük”.

“Bélának például van egy háza, két nyaralója és tíz airbnb bérbeadó lakása. Mindre kap rezsitámogatást”

– hozta fel kitalált példának, amelyből szerinte jól látszik, hogy a jelenlegi rezsitámogatási rendszer valójában nem az energiaszegénységben élőket célozza meg, hanem valóban csak árgombtekergetés.

Célzott támogatásra lenne szükség: főlakás vs. nyaraló/Airbnb

Keresztes Attila szerint a jó támogatás a főlakásra, alacsony jövedelműekre, illetve energiaszegény háztartásokra koncentrál, és nem támogatja, hogy második otthonok, nyaralók vagy rövid távú bérbeadás üzleti célra ugyanúgy rezsitámogatást kapjon.

„Magyarországon a rezsicsökkentés politikai narratívája a „magyar családok” védelme, de a gyakorlatban a kedvezményes sáv sok esetben nem különböztet meg főlakást, nyaralót vagy Airbnb‑jellegű bérbeadást, így a támogatás egy része olyan ingatlanokra is kimegy, ahol sem szociális, sem energiaszegénységi indoka nincs”.

A közpénzt a lakhatási főlakások, energiaszegény háztartások és mélyfelújítások támogatására kellene koncentrálni, nem a második ingatlanok és turisztikai bérbeadás rezsiszámláira

– hangsúlyozta a szakértő, aki kifejtette az Economxnak, hogy milyen irányú reform lenne szakmailag védhető?

  • Első körben: a rezsitámogatás szűkítése a főlakásra, regisztrált lakóingatlanra, és összekötése jövedelmi/energia‑szegénységi kritériumokkal.
  • Párhuzamosan: masszív, egyszerűen igényelhető energiahatékonysági programok (szigetelés, gépészet, hőszivattyú, napelem + tároló) kifejezetten lakóépületekre, ahol a támogatás feltétele lenne a tényleges fogyasztás‑csökkentés.
  • Második ingatlanok, nyaralók, rövid távú bérbeadás: piaci alapú energiaár, maximum átmeneti és erősen korlátozott támogatás, ha valamilyen szociális indok mégis fennáll.
  • Új épületek: tervezésénél és építésnél az energiahatékony, természetes, és alacsony karbonlábnyommal rendelkező építőanyagok felhasználását kellene támogatni. Vissza kellene szorítani a beton, az acél és a tégla központi szerepét!

„Ebben a logikában az energiahatékonyság nem „kiegészítő lábjegyzet”, hanem a fő rezsicsökkentési eszköz, a támogatás pedig nem fogyasztást, hanem lakhatást és beruházást támogat”

– vélekedett.

Dinamikus tarifák és okosmérés

Az EU már kötelezi a tagállamokat, hogy 2025‑től biztosítsanak dinamikus villamosenergia‑szerződéseket azoknak a fogyasztóknak, akik rendelkeznek okosmérővel; ilyen szerződésekben a kWh‑ár óránként vagy még rövidebb időközönként követi a nagykereskedelmi árakat.

Jön a rezsicsökkentés 2.0

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány lakossági energiatárolói programjáról szóló határozat, amely szerint 2026. február 1-től vissza nem térítendő támogatás formájában segítik a háztartásokat a napelemekből származó áram tárolásában. Orbán Viktor szerint a program maga a rezsicsökkentés 2.0.

Magyarországon párhuzamosan fut az okosmérő program, több százezer mérő van már kint, és a kormány RRF‑forrásból bővíti az állományt, ami technikailag lehetővé teszi a szélesebb körű dinamikus árazást.

„Mégis az az ember benyomása, hogy a magyar kormány mintha nem kívánna élni a közeljövőben a már kiépített okosmérők nyújtotta megtakarítási lehetőségekkel”

– vélekedett Keresztes Attila, aki érdeklődésünkre felvázolta megoldási javaslatait.

Dinamikus árazás főszabályként nem főlakásra

  • Főlakás: maradhat erősen védett, sávos/támogatott tarifa (esetleg fokozatosan célzottabbá téve jövedelem és energiaszegénység szerint), mert itt lakhatási alapjogról, szociális dimenzióról beszélünk.
  • Nem főlakás (nyaraló, rövid távú bérbeadás, befektetési célú lakás): alapértelmezésben dinamikus, piaci időalapú tarifa lenne.

Ez azonnal két hatást hoz:

  • a közpénz nem szivárog hobbi ingatlanokra és ingatlanbizniszre;
  • a nyaraló/Airbnb‑tulajdonos erős ösztönzést kap a fogyasztás időbeni áthelyezésére és energiahatékonysági beruházásra, mert minden kWh‑n érzi a valós piaci árat.

Dinamikus tarifa a már felújított ingatlanokra

A támogatással felújított, energiahatékony főlakásoknál reális kompromisszum, hogy:

  • Alap: maradhat egy védett „alapcsomag”. Például minimális lakhatási fogyasztás fix, mérsékelt áron.
  • Fölötte: dinamikus tarifa, amely a piaci, óránként változó árakat követi, és a fogyasztó okosmérőn/okoseszközön keresztül reagálhat. Például időzített fűtés, HMV, EV‑töltés.
  • Mivel a felújított ház eleve kevesebbet fogyaszt, a tulajdonos kevésbé sérülékeny az árkilengésekre, és jobban tud profitálni a napon belüli alacsony árú idősávokból, például erős fotovoltaikus termelés idején.

Lehetséges magyar szabályozási séma

Főlakás:

  • védett alapsáv támogatott, statikus tarifa;
  • fölötte választható (támogatással felújított ingatlanoknál kötelező) dinamikus tarifa okosmérő mellett, ami jutalmazza az energiahatékony és rugalmas fogyasztót.

Nem főlakás (nyaraló, rövid távú bérbeadás, üresen álló befektetési ingatlan):

  • nincs általános rezsitámogatás;
  • kötelezően piaci vagy időalapú/dinamikus tarifa.

A szakértő szerint ebben az energia elszámolási rendszerben a felújított ingatlan tulajdonosa a jobb szigetelés, hőszivattyú, napelem és okosvezérlés miatt kevésbé sérülékeny az árkilengésekre, viszont profitálhat a napsütéses, szeles órák alacsony áraiból.

Ezért ne tegyél többé nedves ruhát a radiátorra, komoly baj lehet belőle

Sok háztartásban ráterítik a frissen mosott ruhát a radiátorra. Pedig ez egy hatalmas hiba, mivel komoly anyagi veszteséget okozhat.

A lakás energetikai felokosításával a „felújított + okos” háztartások belépnek a rugalmassági piacra, és cserébe olcsóbb átlagos kWh‑hoz jutnak.

Mindnyájan érezzük és tudjuk, hogy változtatásra van szükség, mégis jelentős lehet a lakossági ellenállás. A rezsicsökkentés évtizedes mantrázása az energetikai reformoknak komoly gátja lehet

– fogalmazott a szakértő.

Hogyan lehet elfogadtatni egy energetikai reformot?

Véleménye szerint ez egy lassú, több lépcsős átállás lenne, ahol a biztonságos alaprezsi megmarad, de aki fejleszt és okosabban fogyaszt, az egyre többet tud spórolni. A lényeg: tudatos, igazságos átrendezés.

Alapbiztonság, erre épül minden

A főlakásoknál marad egy fix, kiszámítható, mérsékelt árú alapszint, ami a normális lakhatáshoz elég. A második ingatlanok, így a nyaralók, befektetési lakások, Airbnb-k nem kapnának általános rezsitámogatást, ott a piaci/dinamikus ár lenne a természetes.

Államilag támogatott felújítások

Nagyon széles körű energiahatékonysági programokra lenne szükség: szigetelés, nyílászárócsere, modern fűtés, hőszivattyú, napelem – mindez jelentős, vissza nem térítendő állami támogatással. Az ilyen, felújított otthonok lépnének át a dinamikus árazásra:

  • kevesebbet fogyasztanak a jobb állapot miatt,
  • és a fogyasztásukat át tudják tenni az olcsóbb órákra.

Így a rezsijük a felújítás miatt is, és a dinamikus árazás miatt is csökkenne.

Önkéntesség és fokozatosság

Az első években a dinamikus árazás teljesen önkéntes lenne, csak azok lépnének be, akik szeretnének kevesebbet fizetni. Ahogy egyre több ilyen lakás csatlakozik, a hálózat kiegyenlítettebb lesz, kevesebb drága csúcsidős termelés kell, és ez lefelé nyomja az általános villamosenergia‑árakat is – akkor is, ha valaki maga még a „régi”, ismerős alaprendszerben marad.

Keresztes Attila szerint a lényeg az, hogy ne a pazarlást, hanem az ésszerűséget támogassa az állam:

„a főlakás rezsije maradjon biztonságos, a felújított, okos otthon pedig azzal spóroljon, hogy akkor fogyaszt, amikor az áram olcsó. Vagy ahogy röviden össze lehet foglalni: nem az olcsó energiáért, hanem az okos energiáért kell harcolni”.

Összeomláshoz vezethet a feltétel nélküli alapjövedelem?

Keresztes Attila úgy látja, hogy hasznosabb út a foglalkoztatottság növelése, mint a feltétel nélküli alapjövedelem, amely a társadalmi feleslegesség érzését is jelenti, és összeomláshoz vezethet. Az energiastratéga hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia nem elveszi a munkahelyeket, hanem lehetőséget teremt.

Kapcsolódó