Egyre nagyobb hullámokat vet a piacokon az a bizonyos amerikai–orosz béketerv, amelyről már szinte minden részlet kiszivárgott – és nem épp biztatóak Ukrajna szempontjából. A részvényárfolyamok vad ingadozása is azt mutatja:
a befektetők nem tudják eldönteni, hogy most reménykedni vagy aggódniuk kellene.
A 28 pontból álló terv lényegében ultimátum Ukrajna felé. Az országot arra kérik – vagy inkább szorítják rá –, hogy mondjon le olyan területekről, mint a Krím, Donyeck vagy Luhanszk, és garantálja, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Az ukrán hadsereg létszámát is maximálnák, és több más, meglehetősen súlyos feltételt is tartalmaz a dokumentum.
Ráadásul úgy tűnik, Washington nem akar sokat várni. Trump állítólag az év végére le akarja zárni a háborút, és Zelenszkijnek határidőt szabott a döntésre. Eközben az energiaszektor befektetői is elkezdték újraszámolni a kockázatokat – a piac szinte máris elkezdte beárazni a békét.
Az olajárak esni kezdtek, a Brent hordónkénti ára péntek reggel már 62 dollár körül járt – tavaly ilyenkor még 75 volt.
A piac tehát úgy viselkedik, mintha minden már kész tény lenne.
Csakhogy hivatalosan egyik fél sem ismerte el a már teljes részletességgel olvasható tervet. Sőt, Kijev szerint nem is volt igazán bevonva a kidolgozásba, ami csak tovább erősíti a gyanút, hogy ez inkább egy zárt ajtók mögötti amerikai–orosz alku.
Witkoff elszólta magát
Hogy ezek mennyire tekinthetők valóban amerikai elképzeléseknek – a 28 pont jelentős része ugyanis szinte tételesen visszaköszön az orosz fél korábbi követeléslistáiból, a területi igényektől a „denacifikáción” át az orosz nyelv és az orosz ortodoxia hivatalos státuszáig. A tervezet egyik leglátványosabb eleme, hogy Oroszország visszatérhetne a G8-ba és a globális fizetési rendszerbe, a szankciók pedig ütemezetten feloldásra kerülnének.
Az esetleges amerikai ráhatás egyedül abban a biztonsági mechanizmusban érződik, amit sokan „mini-NATO”-ként emlegetnek. Ez nem jelentene NATO-tagságot Ukrajnának, de hasonló garanciákat adna – ha Oroszország megszegné a megállapodást, a nyugati országoknak automatikusan be kellene avatkozniuk.
A tervezet kidolgozásában a jelek szerint kulcsszerepet játszott Kirill Dmitrijev, az orosz különmegbízott, aki a dokumentumot állítólag Steve Witkoff amerikai különmegbízottal egyeztette. Az orosz tollba mondásra utalhat Witkoff törölt posztja is az X-en, ahol elszólhatta magát.
Nincs aki ezt aláírná?
Kijev számára ráadásként ez az egész elképzelés a lehető legrosszabb pillanatban jött. A belpolitikai botrányok, főleg a hadsereget és az energiaszektort érintő korrupció, megingatták az ország iránti nemzetközi bizalmat. A nagyhatalmak ezt az instabilitást látszanak kihasználni –
egy gyengébb Ukrajnát könnyebb rávenni egy számára előnytelen alkura.
Nem véletlen, hogy az ukrán vezetésen belül is feszültség van. Miközben Volodimir Zelenszkij minapi üzenetében sem győzte hangsúlyozni, hogy a Ukrajna békét akar, de vannak saját javaslataik is, Kijevnek a háború kezdete óta talán most a leggyengébb a tárgyalási pozíciója.
A nagyhatalmak pedig pontosan erre az instabilitásra játszanak: minél gyengébb Ukrajna, annál könnyebb keresztülvinni egy számára előnytelen kompromisszumot. Ez a felismerés a kijevi vezetésen belül is feszültséget szül. Igor Reiterovics politológus szerint a tervezet lényegében a 2022-es isztambuli béketárgyalások sikertelen javaslatainak újracsomagolása –
nincs ma Ukrajnában olyan politikus, aki ezt aláírná
– mondta az ukrán 24-es csatornának.
Az elnöki palota előtt elmondott televíziós beszédben Zelenszkij rámutatott arra, hogy Ukrajna most „történelmünk egyik legnehezebb pillanatával” néz szembe. „Minden nemzet életében eljön az idő, amikor beszélni kell. Őszintén. Nyugodtan… úgy, ahogy mindig is próbálok veletek beszélgetni” – mondta. A héten kiszivárgott dokumentum, amelyet a terv az amerikai és az orosz egyeztetések eredményeként értelmeznek, a kijevi vezetés szerint olyan kompromisszumokat tartalmazhat, amelyek az ország szuverenitására és méltóságára nézve veszélyesek.
„Ukrajna most nagyon nehéz választással nézhet szembe: vagy a méltóságát veszti el, vagy egy kulcsfontosságú partner elveszítését kockáztatja” – figyelmeztetett az elnök arra utalva, hogy az Egyesült Államok támogatása reálisan veszélybe kerülhet, ha Kijev nem lép. „Vagy a nehéz 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél – a legnehezebb eddig – és további kockázatok. Élet szabadság, méltóság és igazságosság nélkül.” Ezzel a beszéddel Zelenszkij láthatóan elkezdte a közvélemény „puha előkészítését” arra, hogy kész lehet kompromisszumra – annak tudatában, hogy tárgyalási pozíciója korántsem rózsás.
„A nap 24 órájában, a hét minden napján azért fogok küzdeni… hogy az ukrán jövő megmaradjon” – tette hozzá az elnök, hangsúlyozva, hogy az országnak nem szabadna újra úgy éreznie magát, mint 2022. február 24-én, amikor „úgy gondoltuk, egyedül vagyunk”.
Zelenszkij mondatai arra utalnak: hajlandó lehet tárgyalásra és kompromisszumra, ám ezt a lépést az ukrán társadalom részéről is elfogadásnak kell követnie. Miközben az elnök nyíltan beszél az amerikai támogatás fenntartásának feltételeiről, nem rejtette el: ha a dokumentumot aláírják, akkor jóval többről van szó egyszerű békekötésnél — a szuverenitás, a méltóság és az önrendelkezés jövőjéről.
Eközben Európa is meglepve, sőt egyre nagyobb aggodalommal figyeli az eseményeket. Az Európai Unió külpolitikai vezetői szerint lehetetlen olyan béketervet tető alá hozni, amelyből Ukrajna és az EU teljesen kimarad. Kaja Kallas világosan fogalmazott: „Nem fog működni olyan béketerv, amelybe Ukrajna és Európa nem egyezett bele.” Szerinte az agresszió jutalmazása csak további agressziót szülne.
A félelem érthető: egy gyors, amerikai–orosz alku destabilizálhatja a kontinens energiapiacát és biztonsági rendszerét, különösen akkor, ha Ukrajna nem érezheti magát valódi részese a megállapodásnak. Ha viszont áttörés történik, a kelet-európai régió befektetési megítélése látványosan javulhat. Ha azonban a folyamat elakad, az energiaszektor újabb áremelkedésekkel, Ukrajna pedig súlyos bizalomvesztéssel fizethet.
A Kreml vezetője szerint Oroszország kész a tárgyalásokra: „Úgy hiszem, hogy ez is alapul szolgálhat egy végleges békerendezéshez” – mondta az államfő. Ugyanakkor arra is utalt, hogy elégedett a fronton zajló fejleményekkel. „Készen állunk a béketárgyalásokra, de ehhez a javasolt terv minden részletének érdemi megvitatására van szükség” – fogalmazott az orosz elnök a 24tv.ua tudósítása szerint.
Moszkvában eközben szinte ünnepi hangulat van. Az orosz média látványosan örül az ukrán korrupciós botránynak – Olga Szkabajeva, a Rosszija 1 egyik megmondóembere szerint „sem véletlen” a botrány időzítése és a béketerv felbukkanása. A Kreml-narratívájába ez most bőven beleillik: mindez bizonyíték arra, hogy „a nyugati pénzek rossz kezekbe kerültek”, és Ukrajna gyengesége most végre tárgyalóasztalhoz kényszeríti Kijevet.
A moszkvai tőzsde pedig pont erre reflektál: a MOEX a béketerv kiszivárgása után 2,4 százalékot ugrott, az energiacégek pedig 3–5 százalékos emelkedést produkáltak. A befektetők úgy áraznak, mintha a geopolitikai fordulat már eldőlt volna – és végérvényesen Oroszország került volna kedvezőbb tárgyalási pozícióba.
