A mostani döntés értelmében a Raiffeisen Banknak mintegy 2,6 millió forintot kell visszafizetnie egy dunakeszi ingatlantulajdonosnak, aki 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel a lakása megvásárlásához, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.

Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának elmondta: ebben a maratoni hosszúságú ügyben kulcsfontosságú volt az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Az ítélet ezen irányelvek alapján határozta meg, hogy mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.

Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén újraindult, az ítélethozatalt három alkalommal is elhalasztották. A BKT végül csak az elszámolásról döntött, mivel az érvénytelenséget korábban már megállapították - értékelte az ügyvéd. Megjegyezte, az adós a szerencsésebb esetek közé tartozik, mivel időközben nem került ki a lakás a birtokából, jelenleg is ott él, ellene nem indult végrehajtás. Az ítélet kihirdetése után az ingatlanon fennálló jelzálog törlését is azonnal kezdeményezték.

Ahogy arról az Economx is beszámolt: az EUB idén tavasszal precedensértékű döntést hozott egy 2007-re visszanyúló magyar devizahiteles ügyben, kimondva, hogy az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a devizahiteles szerződések érvénytelenek, az adósok csak a kapott tőkével tartoznak, míg az árfolyamkülönbözet és a kamatok terhét a pénzintézeteknek kell viselniük.

A Kúria július közepén nyilvánosságra hozott jogegységi határozata megerősítette, hogy a magyar jogrendben csak az elmaradt tájékoztatás miatt lehet semmissé tenni a szerződéseket, a devizahitelesek szélesebb értelmezése nem nyitott.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Országgyűlésben a devizahitel-károsultak megsegítéséről szóló hétfői politikai vita lezárásban hangsúlyozta: 2010-ben 7300 milliárd forintnyi devizahitel volt Magyarországon, kétharmada lakáshitel, egyharmada fogyasztói vagy gépjárműhitel. 2015-re a devizahiteleket forintosították, így azóta a forinthitelek nem különböznek azoktól, amelyeket a devizahitelezés idején forintban vettek fel. A forinthiteleknél nincs árfolyamkockázat, ezek az esetek az EUB ítélete alapján nem tekinthetők semmisnek. Aki mégis úgy érzi, hogy noha 10 éve forinthitele van, de megtámadná az egykori devizahitelét, próbálja meg a bíróságon. Az MTI tudósítása szerint az államtitkár azt is mondta: nagyjából ezer még folyamatban lévő devizahiteles jogvita van, amelyekben meg lehet próbálni az EUB ítéletének érvényesítését.

Kapcsolódó