Magyarországon évek óta visszatérő kérdés, hogy kik és mekkora számban hagyják el az országot. A közbeszédben leggyakrabban az orvosok, ápolók és kutatók elvándorlása jelenik meg, ám egy friss kutatás szerint a kivándorlás jóval korábban kezdődik: már a középiskola befejezése után sok fiatal „eltűnik” a hazai rendszerekből, erről is írtunk bővebben.

A kivándorlási hajlandóság mértéke önmagában is figyelmeztető. Az OTP Fáy András Alapítvány 2023-as, országosan reprezentatív felmérése szerint a 16–24 éves magyar fiatalok 57 százaléka külföldön képzeli el a jövőjét, miközben mindössze 6 százalékuk biztos abban, hogy tíz év múlva is Magyarországon fog dolgozni. A nemzetközi felsőoktatás iránti érdeklődés is rekordokat dönt: egyre több diák választ külföldi egyetemet már az érettségi után. Az Engame Akadémia adatai szerint meghaladja a 18 ezret azoknak a magyar diákoknak a száma, akik külföldi felsőoktatásban tanulnak tovább – mondta Nádas Rita, az akadémia oktatási vezetője. Hozzátette: egyébként soha nem volt még ilyen magas ez az adat. 

A kivándorlás valós mértékét azonban a hivatalos statisztikák csak részben mutatják meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján számolja az emigrációt: kivándorlónak az számít, aki tartós külföldi tartózkodás miatt lemond a TAJ-számáról. Ez a módszer azonban jelentősen alábecsüli a jelenséget, hiszen az Európai Unión belül az Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltásával a külföldi munkavállalás vagy tanulás sokáig „láthatatlan” maradhat – olvasható a Munkaerőpiaci Tükörben megjelent tanulmányban.

Ezt a statisztikai vakfoltot próbálja csökkenteni Cook Rebeka Éva becslése, amely az Admin4 kapcsolt államigazgatási adatbázisra épül. A módszer lényege, hogy kivándorlónak tekinti azokat, akik egy teljes éven keresztül semmilyen módon nem jelennek meg a hazai adminisztratív rendszerekben: nincs magyar jövedelmük, biztosítási jogviszonyuk, nem tanulnak itthon, és nem vesznek igénybe hazai ellátásokat. Ez a megközelítés a be nem jelentett kivándorlókat is képes megragadni.

Az eltérés látványos. A KSH adatai szerint 2021-ben alig több mint 20 ezer magyar állampolgár vándorolt ki, míg Cook Rebeka Éva becslése ennek többszörösére utal, akár elérheti a 150 ezer főt is. Fontos ugyanakkor, hogy a hivatalos adatok és a becslés trendje szinte teljesen együtt mozog: a különbség nem az irányban, hanem a nagyságrendben van. A hivatalos statisztikák a „jéghegy csúcsát” mutatják, míg az adminisztratív alapú becslés közelebb visz a valósághoz.

Forrás: Cook Rebeka Éva számítás az Admin4 közigazgatási adatbázis és
a KSH STADAT 22.1.1.30 adattábla alapján.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kivándorlás már közvetlenül a középiskola befejezése után megindul, és erősen függ attól, milyen iskolatípusból kerülnek ki a fiatalok. A szakiskolát végzettek körében különösen magas az emigráció aránya, amit az magyaráz, hogy a megszerzett szakképesítés – például a vendéglátásban, az építőiparban vagy a járműjavításban – külföldön is azonnal piacképes.

Már a gimisek is továbbállnak

Meglepő módon azonban a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói is kiugró arányban hagyják el az országot. Ezek az intézmények erősen szelektálnak, tanulóik jellemzően jobb tanulmányi eredményeket érnek el, és nagyobb arányban készülnek továbbtanulásra.

A 2012 és 2021 közötti időszakban éppen ebben a csoportban nőtt a legnagyobb mértékben az emigráció aránya: a növekedés 122,4 százalék volt. Ezzel szemben a szakiskolák esetében 24,9 százalékos, a szakközépiskolákban –6,4 százalékos, míg a négyosztályos gimnáziumokban 64,6 százalékos változás látható.

A regionális különbségek tovább árnyalják a képet. Iskolatípustól függetlenül Budapestről vándorolnak ki a legtöbben, ezt Pest megye és a dunántúli térségek követik. A fővárosi és nyugat-magyarországi fiatalok jobb idegennyelv-tudása, erősebb tanulmányi teljesítménye és szélesebb nemzetközi kapcsolatrendszere megkönnyíti a külföldi tanulást és munkavállalást. A Nyugat-Dunántúlon pedig az osztrák munkaerőpiac közelsége is érezhetően növeli az emigrációt.

Kapcsolódó

A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a szakiskolások magas kivándorlási arányát részben módszertani torzítás felfelé húzhatja: az itthon feketemunkát végzők szintén „eltűnhetnek” az adminisztratív adatokból. A gimnazisták esetében azonban ez a torzítás jóval kisebb, így az ő magas – különösen a fővárosban mérhető – emigrációs arányuk minden bizonnyal valós.

Összességében a számok azt mutatják, hogy Magyarország nemcsak munkaerőt, hanem jövőbeni humántőkét is veszít. A kivándorlás egyszerre érinti a szakmunkásokat és a legjobb tanulmányi eredményű diákokat, vagyis az ország gazdasági versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú csoportokat. A jelenség kezelése így nem pusztán munkaerőpiaci kérdés, hanem az oktatási rendszer és a társadalmi mobilitás egyik legsürgetőbb kihívása. Ha a kivándorlás okait nem sikerül már az iskolapadban mérsékelni, a legtehetségesebb fiatalok döntései hosszú távon is meghatározzák majd a magyar gazdaság mozgásterét.