Közzétette csütörtökön a szokásos negyedéves inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank. A főbb sarokszámokat már kedden publikálta a jegybank, most pedig a részleteket is nyilvánosságra hozták.

Mint ismert, novemberében az infláció a korábbi várakozásoknál alacsonyabban, 3,8 százalékon alakult, a jelentés szerint ezek játszották ebben a fő szerepet:

Kapcsolódó

  • az elmúlt hónapokban visszafogott átárazások,
  • az erősebb forint,
  • a költségtényezők kedvező alakulása,
  • valamint az árrésstop kiterjesztése és meghosszabbítása.

A fentiek miatt a szeptemberi előrejelzéshez képest mérséklődött az idei és jövő évi inflációra vonatkozó jegybanki várakozás. Az év eleji vállalati átárazások alakulása, valamint az árréskorlátozások kivezetésének időzítése és hatása ugyanakkor még hordoz bizonytalanságot az inflációs kilátásokra nézve - hangsúlyozta az MNB.

Várakozásaik szerint az áremelkedési ütem 2026 első hónapjaiban ideiglenesen az inflációs cél alá mérséklődhet, majd átmenetileg ismét a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedhet.

Az árrésstop után mérsékelhető az árnövelő hatás

Az árréstop érvényességének hossza befolyásolja a vállalatok árazási gyakorlatát, mert a
tartósabban fennmaradó korlátozások növelik az alkalmazkodási kényszert. A kivezetést követő áremelkedést viszont mérsékelheti, hogy az érintett vállalatok intézkedésből eredő veszteségeit részben ellensúlyozza:

a kedvezőbb külső költségkörnyezet, az erősebb forintárfolyam és a kiskereskedelmet terhelő adók csökkenése

- utalt arra a jegybank, hogy az árrésstop intézkedés megszüntetése miért nem okoz majd feltétlenül ugrást a havi inflációs mutatókban.

A csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelték, az árrésstop bevezetésekor 1,5 százalékos (technikai) inflációcsökkentő hatás érvényesült, a kivezetés viszont ennél biztosan kisebb (inflációemelő) hatással jár, de a konkrét szám nem becsülhető meg.

Kiderült, miért emelték a 2027-es inflációs prognózist

2026-ban azért is érkezhetnek alacsonyabb inflációs számok, mert az üzemanyagok jövedékiadó-emelésének elhalasztása az év első felében átmenetileg mérsékli az áremelkedési ütemet. Ennek azonban a bázishatás miatt negatív hatása lesz a 2027-es inflációra: a jegybank várakozása szerint az árréskorlátozások meghosszabbításából és a jövedékiadó-emelés elhalasztásából eredő alacsony bázis technikailag emelni fogja a 2027-es inflációt. Ezért volt szükséges a korábbi 3 százalékos prognózist 3,3 százalékra emelni. 

Kép: Economx

Mint ismert, jövőre 3,2 százalékos inflációt vár az MNB, jelentősen lefelé módosítva a 3 hónappal korábbi prognózist (3,8 százalékról). A maginfláció 2025-ben 4,4, 2026-ban 3,6, 2027-ben pedig 3,1 százalékon alakulhat. 

A szeptemberi prognózishoz képest az idei inflációra vonatkozó MNB-várakozás 0,2 százalékponttal, 2026-ra vonatkozóan 0,6 százalékponttal csökkent, ugyanakkor
2027-ben a bázisok hatására 0,3 százalékponttal magasabban alakulhat az infláció.  

A költségvetés GDP-arányos hiánya a makrogazdasági folyamatok alakulása és a költségvetési kontroll függvényében az MNB előrejelzése szerint 2025-ben 4,7-5 százalék, 2026-ban pedig 4,7-5,2 százalék lehet - derül ki a jelentésből. (A kormányzati cél mindkét évre 5 százalék). Az uniós források elérhetőségének korlátozása erősödő kockázatot jelent a költségvetési folyamatok szempontjából - mutatott rá az MNB. 

A gyenge évzárás hatása 2026-ban is érezhető lesz

Az idei gazdasági növekedést fél százalékra várja a jegybank, jövőre 2,4 százalékkal nőhet a GDP. A szeptemberi előrejelzésüknél 0,4 százalékponttal alacsonyabb növekedést egyrészt a
gyengébb idei negyedik negyedév áthúzódó hatása, valamint a vártnál gyengébb ipari alapfolyamatok magyarázzák. A növekedés első számú támasza a teljes előrejelzési
horizonton a háztartások fogyasztási kiadásainak emelkedése lesz. A beruházások és a nettó export 2027-től támogathatja érdemben a GDP bővülését, így a növekedés szerkezete 2027-től lehet ismét kiegyensúlyozott.

Kép: Economx

A külső kereslet erősödése és a bizonytalanság csökkenése javítja az exportkilátásokat és a beruházási kedvet. Az export jövő évi dinamikus növekedését segíti, hogy az új jármű- és
akkumulátoripari kapacitások fokozatosan megkezdik a termelést. A GDP bővülése 2027-ben 3,1, 2028-ban pedig 2,7 százalékos ütemben folytatódhat - mutat rá az MNB.