Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának adatai szerint 2002 és 2023 között 18019 kegyelmi döntés született, ennek töredéke, 2,29 százaléka volt pozitív. Az Economxnak nyilatkozó egyik szakjogász szerint, a kegyelmi eljárás a kérelemben foglaltaktól függően akár egy évig is elhúzódhat, míg a másik szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy igazságügyi miniszteri ellenjegyzés nélkül az államfői döntés érvénytelen.
Törvényi szabályozás
A kegyelmi kérelem benyújtásának szabályait a 2013. évi
CCXL. törvény tartalmazza – mondta el az Economxnak a szakjogász. Katona Csaba
szerint ilyen kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője,
valamint az elítélt hozzátartozója nyújthat be.
A kegyelmi kérelem tartalmára vonatkozóan nincs kötelező
előírás, így minta sincs rá. Értelemszerűen tartalmaznia kell a kérelmező
személyes adatait, értesítési címét és a sérelmezett döntést. A kérelem
indoklása körében elő kell adni minden releváns tényt, körülményt.
Ez lehet a kérelmező egészségi állapota, személyi
körülményei (például: dicséreteinek száma, életútja, végzettsége, kitűnései, a
közösség érdekében végzett tevékenységei), maga a cselekmény jellege (például:
gondatlan közúti baleset) stb.
A kegyelmi eljárás útja
A kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bírósághoz kell
benyújtani. A bíróság az elítéltről környezettanulmány készítését rendelheti
el, fogva lévő elítélt esetén a bv. intézet vagy a javítóintézet értékelő
véleményét szerezheti be, vagy az elítélt életvitelével összefüggő nyilvános
adatokról készített rendőrségi jelentést kérhet.
A fentiek után a bíróság továbbítja a kegyelmi kérelmet az
igazságügyért felelős miniszterhez. Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi
problémákra hivatkoznak, akkor a miniszter elrendelheti a kérelmező szakértői
vizsgálatát is.
Tehát a kegyelmi eljárás során az elsőfokú döntést hozó bíróság begyűjti a szükséges információkat, majd továbbítja a kérelmet az igazságügyi miniszternek, aki szintén jogosult a kérelem alapjául szolgáló tényeket ellenőrizni, illetve további adatokat beszerezni.
Ezek után
felterjeszti a kérelmet a köztársasági elnöknek, aki dönt – hangsúlyozta az
Economxnak Katona Csaba.
Magasan Novák Katalin
adja a legtöbb kegyelmi döntést
Az államfő háromféle kegyelmet adhat. Ilyen az eljárási- és a
végrehajtási kegyelem, valamint az úgynevezett mentesítés. Az Igazságügyi Minisztérium
kegyelmi főosztályának adatai szerint 2002 és 2023 között így alakultak a
kegyelmi döntések.
Összes kegyelmi döntés 18019
Elutasítás 17606
Kegyelemben részesült 413
Kegyelemben részesültek aránya az összes döntéshez viszonyítva
2,29 százalék
Tavaly ez az arány Novák Katalinnál 8.97 százalék volt, vagyis,
minden pikírtség nélkül, ő eddig a „legjobb szívű” elnök.
Gazdasági
büntetőeljáráshoz kapcsolódik a leghíresebb ellentét
Fentebb szó volt róla, hogy a kérelmet az igazságügyi
miniszter terjeszti fel, ám ellenjegyzése szükséges. Györei Péter az Economxnak
elmondta: ha a miniszter nem jegyzi ellen az államfő kegyelmi döntését, akkor
az nem érvényes, kis túlzással, mintha meg sem történt volna.
Tehát a magyar jog alapján két embernek van döntési jogköre –
mutatott rá a szakjogász.
Mi történik akkor, ha az igazságügyi miniszter nem jegyez
ellen? Ez nagyon ritka, a legelső egyben a leghíresebb eset is volt. Az Agrobank-ügy a kilencvenes évek egyik legnagyobb gazdasági bűnügye
volt, ahol a vezérigazgatót, Kunos Pétert 1998-ban gazdálkodó szervezet önálló
intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett
vesztegetés bűntette miatt két év börtönbüntetésre ítélték.
1998-ban Göncz Árpád akkori államfő végrehajtási kegyelmet
adott neki, amelyet azonban Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem
jegyzett ellen, mert meglátása szerint igazságügyi orvosszakértői vélemény nem
támasztotta alá Kunos rossz egészségi állapotát.
A háromféle kegyelem
Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig
van mód. A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az
ügyészségnél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás
folyik. Ha a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kegyelmi kérelmet nem a
terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását a kegyelmi eljárás
lefolytatásához be kell szerezni.
Végrehajtási kegyelmi kérelem, az ítélet jogerőre
emelkedését követően, kizárólag a még végre nem hajtott büntetések
(szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól
eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától
való eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetés (közügyektől eltiltás), továbbá
az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti
nevelés vonatkozásában nyújtható be.
Egyéb intézkedés (megrovás, pártfogó
felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés) elengedése vagy mérséklése
iránt, valamint a büntetőeljárás felülvizsgálatára kegyelmi kérelem nem
nyújtható be.
A még végre nem hajtott büntetés és intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.
