„Bár egyre több digitális fizetési megoldás van a piacon, folyamatosan megjelennek újabb ás újabb technológiák. Az ügyfelek tudásszintje azonban az elmúlt 5 évben inkább stagnált, mintsem növekedett” – mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere a kártyatársaság sajtóeseményén.

Az elmúlt öt évben 12 ponttal emelkedett a Mastercard digitális fizetési indexe Magyarországon. Három pillért vizsgálnak: ezek az infrastruktúra, a használat és a tudás; utóbbi terület erősödése és fejlődése azonban jelentősen elmaradt a többitől a legutóbbi mérésben.

A 2024-es évet azonban meghatározta az a trend is, hogy a piaci szereplők erőteljesen invesztáltak az infrastruktúrába. Az új technológiák bevezetése mellett az elmúlt években a kártyatársaság infrastruktúra-fejlesztő kezdeményezése hatékonyan támogatta az elfogadói hálózat bővítését, valamint a szabályozási környezet is kedvezően változott. Céljuk, hogy a hazai kártyaterminálok számát megduplázzák, modernizálják a fizetési eszközök piacát és digitalizálják az adminisztrációt, lehetővé téve, hogy a kereskedők akár saját okostelefonjukat is terminálként használják.

Így vásárlunk

Az infrastruktúra pillér értéke 2023-ról 2024-re 78-ról 79 pontra nőtt, amely a magyarországi digitális fizetések szilárd alapjait tükrözi. A növekedést elsősorban a fizetési csatornák szélesedésének köszönhetjük.

A kibocsátói oldalon most már teljeskörűvé vált a mobiltárcák elérhetősége. Az Apple Pay már korábban széles körben elterjedt, 2024-ben minden kibocsátó engedélyezte az Android-alapú tárcamegoldásokat, a Google Pay teljes körű integrációja különösen erős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának növekedésére.

Kapcsolódó

Martinovic Boris, a Mastercard kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta: a terminálok és elfogadói oldali megoldások további kiterjesztésére van szükség. A digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele még mindig nem fogad el kártyát. Mint mondta, a mikrovállalkozások és az egyéni vállalkozók (így például szépségszalonok, fodrászok vagy szerelők) jelentős, még kiaknázatlan piacot képviselnek, és közülük sokan nem fogadnak el elektronikus fizetési megoldásokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly áprilistól kötelezővé tette a fizetési kérelem funkció bevezetését a bankoknál, ami a fizetési kérelmek általános elterjedéséhez vezetett. Tavaly 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak, összesített értékük közel 120 milliárd forintot tett ki, ami 14-szeres növekedést jelent 2023-hoz képest.

Szeretjük, ha digitális és kényelmes

A digitális fizetési szokások tovább erősödtek: a használat mutató 2024-ben 55 pontra emelkedett, ami szintén egy ponttal magasabb, mint az előző évi érték. A fejlődést főként a jól bevált digitális fizetési módok – például az érintésmentes kártyás fizetések és az azonnali banki átutalások, sőt akár a qvik-rendszer – mindennapivá válása húzta fel.

A modern digitális csatornák, mint a mobiltárcák, mentett kártyaadatok és számlaalapú mobilfizetések, szintén látványos bővülést mutatnak. A mobiltárcás fizetések aránya a Google Pay integrációjának köszönhetően 23 százalékról 29 százalékra nőtt, miközben az online vásárlásoknál is egyre gyakoribb a mentett kártyaadatok használata. A viselhető eszközökkel történő fizetések és a buy-now-pay-later (bnpl) részletfizetések elfogadása ugyanakkor még csak kezdeti szakaszban van.

A leglátványosabb eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakció zajlott le, ami 12 százalékos bővülést jelent éves szinten. Az ezekhez kapcsolódó forgalom elérte a 62 ezer milliárd forintot, ami 22 százalékkal haladja meg az előző év értékét.

Még mindig nagyon kell a készpénz

Az érintésmentes fizetések aránya már megközelíti a 99 százalékot, míg a digitális átutalások a bankszámláról indított tranzakciók 91 százalékát adják. A kártyás vásárlások értéke és darabszáma meghaladta a készpénzfelvételekét, de az ATM-es tranzakciók továbbra is a fizikai pénzforgalom több mint egyharmadát teszik ki – a készpénz tehát még mindig jelentős szereplő a mindennapi fizetésekben.

Megdöbbentő, hogy azok aránya a tavalyi évhez képest is, akik teljes egészében digitálisan kapják meg jövedelmüket. A válaszadók 67 százaléka kapja teljes jövedelmét banki átutalással, 22 százalékuk egy részét kapja meg így, míg 11 százalék kizárólag készpénzben kap jövedelmet. Mindez jól szemlélteti, hogy a digitális fizetés térnyerése ellenére a teljes áttérés még nem valósult meg.

Tudásban van még bőven hiány

Az egyértelműen látszik, hogy a digitális megoldások kényelmesek és biztonságosak, de még nemzetgazdasági szempontból is olcsóbbak és transzparensebbek, mint a hagyományos fizetési módozatok – emlékeztetett Márkus Gergely.

Érezhető ugyanakkor a különbség a digitális fizetést támogató, magyarországi infrastruktúra és a fogyasztók e képességekkel kapcsolatos tájékozottsága között. Ez a pillér a Mastercard indexében nem mutatott előrelépést tavaly, értéke 54 ponton maradt, ami azt jelzi, hogy a digitális fizetések terén ez a legnagyobb kihívást jelentő terület a három komponens közül.

Védekezés: számít az anyagi helyzet és lakhely

A kutatás külön kiemeli a társadalmi egyenlőtlenségek okozta digitális megosztottságot: a magasabb végzettségű és jómódú csoportok lényegesen jobban teljesítenek a digitális tudásteszteken, míg az alacsonyabb iskolázottságú és kisebb jövedelmű rétegek lemaradása tovább nő. Korosztályos bontásban a 30–49 évesek teljesítettek a legerősebben.

A kiberbiztonsági incidensek és a fokozott médiafigyelem következtében a lakosság egy része óvatosabban közelít az új technológiákhoz, ami fékezi az innovatív megoldások terjedését. Ezért a jövőben kulcsfontosságú a biztonsági fejlesztések és a felhasználói edukáció párhuzamos erősítése. Itt a Mastercard szakértői szerint például aktívabban kell részt venni a képzési programokban, valamint a hátrányos helyzetű csoportokat is érdemes elérni, valamint a bankok és szabályozó szervek közös, országos tájékoztató kezdeményezéseit is támogatni kell a tudatos digitális pénzhasználatért.

„Komoly szakmai érvek szólnak amellett, hogy a folyamatos fejlődés fenntartásához az edukáció terén összehangolt és célzott erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a tudás alindexnél látható lemaradást ledolgozzuk. A digitális fizetési ökoszisztéma minden területén prioritásként kell kezelni a tudásban leszakadó csoportok felzárkóztatását, többek között a kiberbiztonsági veszélyek miatt is, amelyek nagy hatással vannak az ökoszisztéma igen magas bizalmi tőkéjének megóvására” – fogalmazott a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.