A minimálbér magasabb szintje érdekében kell engedményeket tennem

 - Orbán Viktor miniszterelnök október 6-án még erről beszélt az Economxnak adott interjújában, majd arra a kérdésünkre, hogy tehát akkor lesz csak kétszámjegyű minimálbér-növekedés, ha csökken a szocho, a kormányfő elismerte: „ez durván hangzik, de nagyjából ez a helyzet”. Szerinte a kormányzatnak itt okosan kell használnia az erejét, de

valami adócsökkentés itt be fog következni.

November 27-én, miközben a Orbán Viktor épp Szerbián tárgyalt, azonban szintén a portálunk kérdésére, igaz, ezúttal a Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter viszont egyértelműen leszögezte, jövőre a kormányzat mégsem tudja vállalni a szociális hozzájárulási adó (szocho) egy százalékpontos csökkentését, és annak körülbelül 200 milliárd forintos költségvetési vonzatát.

Igaz, ettől még összejöhet a megegyezés a jövő évi minimálbérről, illetve garantált bérminimumról. Ahogy arról írtunk a vg.hu-ra hivatkozva, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnapi ülésén ugyan még nem született végső döntés, mi több, hírzárlatot rendeltek el, azonban úgy tudni,

2026. január elsejével a minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 ezer forintra, a szakmunkás minimálbér 7 százalékkal, bruttó 372 800 forintra emelkedhet. 

Ugyanis "valami adócsökkentés" bekövetkezett, hiszen a kormányzat 11 pontos, kkv-kat segítő adócsökkentési csomagját már el is fogadta a Parlament. Az intézkedéscsomag a 2026-os évben mintegy 230-240 ezer vállalkozást támogat majd, 80-90 milliárd forint értékben. A pontok közül talán az egyik legjelentősebb, hogy fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedéki adó emelését. A kormányzat számítása szerint 8-9 forinttal drágult volna az üzemanyag január elsejétől, és kifejezetten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kérte a kormányzattól a a jövedéki adó emelésének elhalasztását.

Szóval, végső soron van milyen adócsökkentésre hivatkozni a munkáltatói és munkavállalói oldal számára. 

Orbán Viktor ugyanis azt már a fent hivatkozott interjúnkban is kifejezte, a szakszervezetek és a munkáltatók azt jelezték a kabinet felé, ha a kormány adót csökkentene, akkor még nagyobb minimálbérben is meg tudnának egyezni egymással. A miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott, hogy egy kétszámjegyű minimálbér-megállapodáshoz a kormánynak vissza kell lépnie a magánvállalkozásokat terhelő adókból. Előrevetítette, hogy több ilyen javaslat van a kormány asztalán, „egy egyeztetés kellős közepén vagyunk”, de azt mindenképpen elismerte, hogy kell valamilyen adócsökkenést tenni.

Orbán Viktor miniszterelnök az Economx stúdiójában
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Miért nem csökkenthető a szocho 2026-ban?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss államháztartási mérlege világos magyarázatot ad a kormányzati óvatosságra. Az idei, 2025-ös adatokból ugyanis kirajzolódik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozása már most is feszített, a szocho bevételei pedig elengedhetetlenek a rendszer stabilitásához.

A 2025-ös költségvetési folyamatokból kiderül, minden forintnak megvan a helye:

  • A nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg idén október végéig elérte a 6072 milliárd forintot, ami meghaladja az egy évvel korábbi kifizetéseket.
  • A Nyugdíjbiztosítási Alap törvényben rögzített 6554,6 milliárd forintos idei előirányzatának október végéig már a 84,2 százalékát felhasználták.
  • A nyugdíjakra ez az összeg már idén sem volt elegendő, így a 14. havi nyugdíj és az emelések miatt a rendszer éves pénzigénye jövőre elérheti a nyolcezer milliárd forintot is (7700 milliárd + 170 milliárd forint).

A szocho szerepe a rendszerben

Az NGM kimutatása rávilágít, hogy a szocho a nyugdíjkassza kritikus pillére. A munkavállalóknak és így a szakszervezetek számára viszont az kissé aggályos, hogy a 2025-ös adatok szerint így oszlik meg a szocho az államháztartásban:

  • Nyugdíjbiztosítási Alap: A szocho-bevételek 86,96 százaléka ide kerül. Ez idén október végéig 2412,4 milliárd forintot jelentett (172,5 milliárd forintos növekedés az előző évhez képest).
  • Egészségbiztosítási Alap: A bevételek 13,04 százaléka illeti meg ezt a kasszát (októberig 361,7 milliárd forint).

Szintén rosszul hangzik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap csak a járulékokból és a szochóból idén sem tudta fedezni a kiadásait, így jelentős központi költségvetési hozzájárulásra szorult.

Kapcsolódó