Hogyan született meg a mostani 11 pontos adócsökkentési csomag? Milyen egyeztetések előzték meg, és hogyan zajlott a parlamenti elfogadása?

A háború következményei jelentős terheket jelentenek a magyar és az európai gazdaság számára, mégis tartjuk magunkat a korábban kijelölt célokhoz és a vállalkozások támogatásához. Magyarország továbbra is képes arra, hogy egy nemzeti, magyar gazdaságpolitikát építsen. Ennek egyik meghatározó pillére a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) között több mint egy évtizede fennálló, 2010 óta többször megerősített együttműködés. Ezen folyamatos szakmai párbeszédre épülő partnerség újabb állomása a vállalkozásokat segítő 11 pontos adócsökkentési csomag, amely az alábbi intézkedéseket tartalmazza:

Kapcsolódó

  1. Az alanyi áfamentesség értékhatárának fokozatos emelése, 2026-ban 20 millió, majd 22, majd 24 millió forint lesz.
  2. Emelik az átalányadózók általános költséghányadát, először 45 százalékra, majd 50 százalékra.
  3. A főállású egyéni vállalkozóknál csökkentik a szocho alapot.
  4. Kiszélesítik a kisvállalati adóra jogosultak körét, így 4000-5000 céget hoz be ebbe a körbe.
  5. 100 millió forintos adókedvezménnyel támogatják a zöldberuházásokat.
  6. Adókedvezményt adnak a szolgáltató vállalatoknak infrastruktúra egyszerűsítésre, ebből fejlesztéseket remélnek.
  7. Megemelik a kisvállalati adó határait, a kulcshoz azonban nem nyúlnak hozzá, ez 3500 vállalkozónak jelent segítséget.
  8. Fél évvel eltolják az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, január elsejétől lenne érvényes, a kamara kérte az elhalasztását. Orbán jelezte, ha indokolt lesz, lehet folytatni a későbbiekben.
  9. Jelentősen csökkentik a vállalkozók adminisztrációs terheit.
  10. Megemelik a mikrovállalatok egyszerűsített adóbevallásának értékhatárát.
  11. 80 ezer egyéni vállalkozó számára speciális adócsökkentést hajtanak végre, a NAV automatikusan elvégzi a szocho bejelentési kötelezettséget.

Az előkészítés során az MKIK-val intenzív szakmai egyeztetések zajlottak, amelyek eredményeként a kormány abban állapodott meg a vállalkozókkal, hogy az adóterheiket csökkenteni fogja, és az őket terhelő bürokráciát visszavágja. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, az MKIK elnöke közösen mutatta be a vállalkozások terheit csökkentő 11 pontból álló intézkedéscsomagot, amely a 2026-os évben mintegy 230-240 ezer vállalkozást támogat, 80-90 milliárd forint értékben.

A törvényjavaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn a bejelentést követően benyújtotta az Országgyűlésnek, amely kedden meg is tárgyalta és elfogadta. A köztársasági elnök pedig pénteken aláírta, így a jogszabály a Magyar Közlönyben kihirdetésre került. Amit a kormány vállal, azt be is tartja. Ezt láthatja mindenki a családok és nyugdíjasok esetében is és ez érvényesül a magyar kkv-knál is.

Három lépcsőben emelkedik az értékhatár

Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése három lépcsőben valósul meg 2026 és 2028 között. Mi a kormány célja ezzel a több évre előre bejelentett ütemezéssel? Mekkora vállalkozói kört érint ténylegesen?

A kormány 2010-től eddig 4 alkalommal emelte meg az alanyi mentes értékhatárt (5 millió forintról lépcsőzetesen 18 millió forintra), legutóbb éppen az MKIK javaslatára 2025. január 1-jétől (12 millió forintról 18 millió forintra). Vizsgáltunk több lehetséges szcenáriót, azonban abban egyetértettünk, hogy az egyik legfontosabb a vállalkozók és a vállalkozások számára a kiszámíthatóság és a stabilitás, hiszen ez teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy előre tudjanak tervezni, ezáltal segíti őket hosszabb távú döntéseikben.

Áfában az alanyi mentesség egy választható lehetőség, a vállalkozás döntésétől függ, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Az adóalanyok jelenleg akkor választhatnak belföldön alanyi adómentességet a 2025. évre, ha a belföldön teljesített összes termékértékesítésük, szolgáltatásnyújtásuk fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2024. naptári évben ténylegesen, sem a 2025. naptári évben várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintot.

Az értékhatár háromlépcsős emelése összesen közel 30 ezer vállalkozás számára teszi lehetővé az alanyi mentesség alkalmazását, ezzel jelentősen csökkentve az adminisztrációs terheiket. A 2026-os évben potenciális több mint 10 ezer új vállalkozás tudja választani az áfamentességet, aminek a költségvetési hatása 7 milliárd forint.

Az átalányadózók költséghányadának 2026-ban 45, majd 2027-ben 50 százalékra emelése mögött milyen számítás áll? Várható-e, hogy 2028-ra még merészebb emelés?

Az intézkedéssel a kormány az átalányadózó egyéni vállalkozók közteherviselési kötelezettségén kívánt enyhíteni, mely 2026-ban 12 milliárd forinttal, 2027-ben pedig további 12 milliárd forinttal csökkenti ezen személyi kör adófizetését. Az általános költséghányad további emelésével kapcsolatban annyit tudok elmondani, amennyit a Miniszterelnök Úr is a csomagot bemutató sajtótájékoztatón, hogy a 2028-as költséghányadról még nem született döntés.

Azt fontos látni, hogy a csomagon belül ez az intézkedés érinti az egyik legtöbb vállalkozót, hiszen, ha adónemenként megvizsgáljuk Magyarországon 840 ezer vállalkozás nyújt be nem nullás bevallást, abból a legnagyobb arányban, több mint 250 ezren ma az átalányadózást választó egyéni vállalkozók vannak. A kormány számára kiemelten fontos ez a kör és azzal, hogy most két lépcsőben emelünk az elszámolható költséghányadot, érdemi adócsökkentést érünk el. A célunk az adóterhek és az adóadminisztráció csökkentése, egy vállalkozás- és családbarát adórendszer kialakítása.

A főállású egyéni vállalkozók szocho-alapjának csökkentése 140 ezer embert érint. A gyakorlatban mennyi havi megtakarítást jelent ez átlagosan, és milyen hatással számolnak a gazdaságfehéredés terén?

Igen, a másik intézkedés, amivel több mint 100 ezer vállalkozáson tudunk segíteni, az a csomag harmadik eleme, a szocho-alap egységesítése. Ugyebár jelenleg a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében a havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja eltérített a járulékalaptól, egy 112,5%-os szorzóval. A járulékalap a garantált bérminimum vagy minimálbér 100%-a, míg a szociális hozzájárulási adóalap a 112,5%-a. A szociális hozzájárulási adóalap és a járulékalap egységes kezelése érdekében javasoltuk a jelenlegi különbségtétel megszüntetését.

Az intézkedés eredményeként csökkenne az egyéni vállalkozók diktált, minimálisan megfizetendő szociális hozzájárulási alapja és így adófizetési kötelezettségük is mérséklődne.

A konkrét számok tekintetében ez azt jelentené, hogy a minimálbér után szociális hozzájárulási adót fizető egyéni vállalkozó esetén havi 4.726 forinttal, a garantált bérminimum után szociális hozzájárulási adót fizető egyéni vállalkozó esetén havi 5.668 forinttal több marad majd a vállalkozók zsebében. 

Egyre vonzóbb alternatíva a kiva

A kisvállalati adóra jogosultak körének bővítése 4–5 ezer új belépőt jelenthet. Ez inkább adóbevétel-kieséssel jár vagy hosszabb távon nagyobb gazdasági aktivitást várnak tőle?

Itt is érdemes megvizsgálni az adónem bevezetéséhez és későbbi módosításához kapcsolódó gazdaságstratégiai célokat. Az adónem kialakításakor, 2013-ban is nyilvánvaló volt, hogy a jövő sikeres közép- és nagyvállalkozásai elsősorban az érdemi tőkével és foglalkoztatottal bíró hazai kkv-k köréből emelkedhet ki, a koncepció kialakítása során kiemelten fontos szempont volt, hogy a keretrendszer a lehető legnagyobb mértékben segítse a dinamikus növekedésre képes vállalkozásokat. 2017-es átalakításkor az adónem eredeti értékeit megőrizve jelentősen egyszerűsítettük az adóalap-meghatározás módját, ennek köszönhetően főszabályként az osztalékként kifizetett nyereség jelentette már az adó alapját. Mint ismert, a kiva előnye az, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos, 10%-os kulccsal terheli, amitől azt várjuk, hogy a vállalkozások a foglalkoztatásra és a bérek emelésére fektessék a hangsúlyt.

A jelenlegi intézkedéssel a belépési és bennmaradási értékhatárokat duplázzuk meg: 50 főről 100 főre emelkedik az állományi létszám belépési maximuma, miközben a bevételi és a mérlegfőösszeg belépési értékhatára 3 milliárdról 6 milliárdra nő. Emellett szintén jó hír a kivát választó vállalkozásoknak, hogy nem szükséges átállniuk társasági adóra akkor sem ha árbevételükkel, vagy mérlegfőösszegükkel meghaladták a korábbi 6 milliárd forintot, ez esetben is maradhatnak kiva alanyok.

Hosszabb és rövidebb távon is az a cél, hogy minél több adózó válassza ezt az alapvetően kisebb vállalkozások számára létrehozott adónemet. A kisvállalati adózásra való áttérés ugyanakkor egyedi mérlegelést igényel. Azoknál a vállalkozásoknál érdemes megvizsgálni az áttérés lehetőségét, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések jellemzően meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik. Mivel a kisvállalati adó beruházásra ösztönöz, így lényegében kedvezően hat a fejlesztések megvalósítására, a vállalkozások növekedésére. Egy növekvő cég többet, jobban termel, így valóban az áttérő kkv-k körében a gazdasági aktivitás növekedésére számítunk.

Felhívnám a figyelmet, hogy a magasabb értékhatárok a 2025. december 1-jén vagy azt követően a kisvállalati adóalanyiság választását az adóhatóságnak bejelentő adózókra is alkalmazandóak, így, ha az adózó még decemberben jelzi az adóhatóságnak az áttérési szándékát, akkor már a teljes, 2026. január 1-jétől kezdődő adóévben kiva alanyként állapíthatja meg adókötelezettségét. Azt javaslom, hogy az érintett vállalkozások vizsgálják meg ezt a lehetőséget, és mielőbb döntsenek. Hisszük, hogy ezzel a növekedésük újabb lendületet vehet, tovább erősítve a hazai kkv-szektort, hiszen az erős Magyarország egyik záloga az erős kis- és középvállalkozói réteg!

A 100 milliós zöld adókedvezmény kifejezetten barnamezős beruházásokat céloz. Van-e arra előrejelzés, hogy hány projekt indulhat valóban el emiatt?

A társasági adófizetési kötelezettség csökkentésén keresztül támogatjuk a zöld beruházásokat is, és mindezt két új jogcím beemelésével. Az egyik a tiszta ipar jogcím használata a jól ismert fejlesztési adókedvezményen belül, a másik a kármentesítési jogcím.

A törvényi szabályok elfogadása után jelenleg a végrehajtáshoz szükséges részletszabályokon dolgozunk, érdemes a rendeleti rendelkezéseket megvárni a beruházási döntések meghozatala előtt, így pontos számot a projekteket illetően egyelőre nehéz becsülni, de nagy a várakozás a piac részéről.

A tiszta ipar jogcím esetén támogatunk többek között fotovoltaikus erőművekhez, szélerőművekhez, energiatároló rendszerekhez, geotermikus erőművekhez, biogázüzemekhez kapcsolódó beruházásokat, valamint az ezekhez szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása is támogatást kaphat.

A kármentesítésnél többek között környezeti kár felszámolására, az ökoszisztéma rehabilitációjára, biológiai diverzifikáció védelmére adunk támogatást amennyiben legalább 100 millió forintos beruházás történik. Az adókedvezmény 6 adóévben érhető el, a számított adókötelezettség 70%-áig vehető igénybe. A szennyezett területek megtisztítása és hasznosítása gazdasági és társadalmi érdek is, amely kiemelten fontos Magyarország környezeti örökségének megőrzése érdekében.

A kormány adókedvezménnyel ösztönzi az energiaellátók infrastruktúra-fejlesztéseit. Mitől biztos, hogy a szolgáltatók a kedvezményt valóban beruházásra költik, nem pedig profitnövelésre, ahogy Orbán Viktor is utalt a kockázatra? Lesz-e ellenőrzési mechanizmus?

Kiemelt gazdaságstratégiai kérdés Magyarországon a villamosenergia-hálózatfejlesztés. A kormány által kiemelten támogatott lakáspolitikai célok elérése prioritást élvez, a növekvő igényekkel pedig az elosztóhálózatnak is lépést kell tartania, amely az ezen adókedvezménnyel támogatott beruházások révén valósulhat meg.

A mostani 11 pontos csomagban úgy támogatjuk a hálózatfejlesztést, hogy a szektorra vonatkozó Robin Hood adófizetési kötelezettségüket csökkenthetik a 2026-ban megkezdett beruházásaik alapján. Az adókedvezményt 6 adóévben, a számított adó 80%-áig lehet érvényesíteni.

A kormány az adókedvezménnyel azon beruházásokat támogatja, amelyek addicionálisak, azaz a már lejelentett terveken felüli, illetve az adózók által elszámolt értékcsökkenés felett, a saját befektetésekből megvalósuló projektek esetében lehet igénybe venni. Ennek érdekében a kedvezmény mértékének kiszámításakor figyelembe kell venni az elszámolt értékcsökkenés mértékét is, ami biztosítja, hogy ne csupán szinten tartó, hanem tényleges többletfejlesztések valósuljanak meg. 

A rendszer emellett további két biztosítékot is tartalmaz: egyrészt a beruházáshoz szükséges a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által kiállított beruházásösztönzési igazolás, amely igazolja, hogy a projekt megfelel a jogalkotói céloknak. Másrészt az adóhatóság minden beruházást legalább egyszer kötelező jelleggel ellenőriz, ami további biztosítékot nyújt a szabályozás betartására.

Az adókedvezményre tekintettel megvalósuló beruházások nemzetgazdasági haszna meg fogja haladni a kieső adóbevételt, mivel hozzájárul a GDP növekedéséhez, javítja a foglalkoztatást és gazdaságösztönző hatása is van.

A gazdaságélénkítés és energiaátmenet szempontjából is kulcsfontosságú beruházások megvalósításhoz fognak az elosztói fejlesztések (új ipar mély hálózati igényei, e-mobilitás, fűtés elektrifikáció, okosmérés) hozzájárulni.

A kiskereskedelmi adó a 11 pontos csomag legnagyobb költségvetési hatással bíró tétele?  Mit tud ennek a jelentősége?

A kiskereskedelmi adó valóban a 11 pontos csomag egyik legnagyobb költségvetési hatású eleme, hiszen önmagában 26 milliárd forinttal mérsékli a kereskedelmi szektor adóterheit. Jelentősége ugyanakkor messze túlmutat a számokon. Egyrészt nagyon széles vállalati kört érint: a szektorban mintegy 3.500 kiskereskedelmi vállalkozás működik, a legkisebb családi boltoktól a közepes hazai láncokon át a legnagyobb élelmiszer-kereskedőkig. A csomag egyik fontos eleme, hogy az adó sávhatárait a kormány megemeli (0,5 → 1 milliárd forint; 30 → 50 milliárd forint; 100 → 150 milliárd forint), miközben az adókulcsok változatlanok maradnak (0%, 0,15%, 1%, 4,5%). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy:

  • a legkisebb boltok – immár 1 milliárd forint árbevételig – teljesen adómentessé válnak, adóelőleget sem kell fizetniük,
  • több ezer kis- és középvállalkozás kerül át kedvezőbb sávba,
  • a felső sávba tartozó 15-20 nagy szereplő (köztük magyar tulajdonú cégek) adóterhe is érdemben csökken.

Az üzemanyagok jövedéki adójának fél éves elhalasztása 20 milliárdos bevételkiesést jelent. Miért vállalta be ezt a kormány?

Fontos leszögezni, hogy a tételes adók inflációval történő emelésével alapvetően egyetértünk, ugyanakkor most kialakult egy olyan gazdasági helyzet, amiben a családok és a vállalkozások védelme prioritást élvez. Az inflációs adókorrekció elhalasztása hozzájárul ahhoz a mindenkori kormányzati célhoz, hogy a hazai üzemanyagárak a szomszédos országok átlagárai alatt maradjanak. Ennek megfelelően a benzin esetében a literenkénti 159 forintos hazai jövedéki adó az Európai Unióban a második legalacsonyabb, ennél kedvezőbb szintet csak Bulgária alkalmaz. A gázolaj esetében a literenkénti 149 forintos jövedéki adó a hatodik legalacsonyabb az EU-ban; a szomszédos országok közül egyedül Szlovákiában alacsonyabb.

A jövedéki adó aránya a végső fogyasztói árban szintén kiemelkedően alacsony:

  • benzin esetében Magyarországon a legalacsonyabb az EU-ban (27,7%), ami jelentős könnyebbséget biztosít a lakosságnak,
  • gázolaj esetében pedig az ötödik legalacsonyabb (25,4%).

Emellett fontos megjegyezni, hogy az üzemanyagok – benzin, gázolaj és kerozin – jövedékiadó-mértékeinek a 2026. január 1-jére tervezett valorizációja benzinnél mintegy 9 forintos, gázolajnál pedig körülbelül 8 forintos fogyasztói áremelkedést eredményezne (áfával együtt).

Itt az automatizált adatáramlás korszaka

A vállalkozói adminisztrációcsökkentés három ponton érinti a cégeket (tao előleghatár, mikrogazdálkodói beszámoló, NAV-bejelentés automatizálása). Mi volt a három terület kiválasztásának fő szempontja?

A kiválasztás szempontja az volt, hogy minél több vállalkozónak jelentsen adminisztráció-csökkentést a három nevesített intézkedés.

Az adóadminisztráció csökkentése mind az adózók, mind az adóhatóság számára jelentős előnyökkel jár. Az adózók oldalán mérsékli a vállalkozások terheit, csökkenti az ügyintézésre fordított időt és költségeket, valamint növeli a jogkövetési hajlandóságot azáltal, hogy az adminisztratív kötelezettségek egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak. Az adóhatóság számára a kevesebb, de pontosabb és strukturáltabb adatszolgáltatás hatékonyabb ellenőrzési, kockázatelemzési és adatfeldolgozási folyamatokat tesz lehetővé, ami hozzájárul a hatósági munka minőségének, gyorsaságának és célzottságának javulásához. A kölcsönös tehercsökkenés eredményeként az adóztatás rendszere még rugalmasabb, digitálisabb és ügyfélbarátabb lesz.

Az elmúlt időszak adóadminisztráció-csökkentő intézkedései alapvetően azt a célt szolgálták, hogy az adatáramlás egyre automatizáltabb legyen, az adatok egyszeri szolgáltatásának elve érvényesüljön, valamint, hogy a bevallási és nyilvántartási kötelezettségek könnyebben teljesíthetők legyenek. Kiemelt szempont volt az adózói élmény javítása, a digitalizáció következetes kiterjesztése, a párhuzamos adatszolgáltatások megszüntetése és a jogszabályi környezet egyszerűsítése.

A számviteli egyszerűsítés illeszkedik a kormány adminisztratív terheket csökkentő intézkedéseinek sorába. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárainak megemelése a legkisebb vállalkozások számviteli kötelezettségeit csökkenti. A módosítás az irányelv nyújtotta lehetőség maximális kihasználásával, 20%-kal emeli meg a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatárokat. A mérlegfőösszeget 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételt 300 millió forintról 360 millió forintra módosítja. Az irányelvben rögzített határértékek jelenleg nem adnak lehetőséget a további egyszerűsítésre.

A teljes intézkedéscsomag fedezetét a megemelt bankadó adja. Mit üzen ez a pénzügyi szektornak? Van-e kockázata annak, hogy a bankok ezt a terhet áthárítják a vállalkozókra vagy a lakosságra?

A kormány döntése világos üzenetet hordoz: a magyar gazdaság megerősítéséhez a vállalkozások terheinek csökkentésére és a munkahelyek védelmére van szükség, ehhez a fegyelmezett költségvetési politika fenntartása mellett stabil finanszírozási alapot kell biztosítani.

A bankszektor jelenleg kiemelkedően jól teljesít: a tőkearányos megtérülés 18–19 százalék között mozog, az éves adózott eredmény pedig 1500 milliárd forint felett alakul. A magyar bankszektor profitabilitása európai szinten is jelentős.

A megemelt bankadó teljes összege két célt szolgál:

  • a vállalkozások újabb adócsökkentéseit,
  • és a rendkívül népszerű 3 százalékos, fix kamatozású kkv-hitelek fenntartását.

A vállalkozások és a munkahelyek megerősítése számunkra elsődleges szempont. A pénzügyi szektor fontos partner, de a gazdaságpolitika számára a termelő és szolgáltató vállalkozások stabilitása élvez elsőbbséget, ezt követően jön csak a bankok érdeke.

Természetesen figyelemmel kísérjük, hogy a bankok ne hárítsák át a terheket. A jelenlegi tőkearányos megtérülési adatok alapján ennek komoly kockázatát nem látjuk. A szektor erős, a terhelhetősége magas. Van olyan álláspont, amely a bankadó csökkentését és a vállalkozási támogatások visszavágását javasolja – ezzel mi nem értünk egyet.

A kormány és az MKIK együttműködése új szintre lépett, a kamara akár állami gazdaságirányítási feladatokat is átvehet. Mely területeken számítanak konkrét feladat- vagy hatáskör-átrendezésre, és mikor jelenhet meg ebből valami kézzelfogható a vállalkozók számára?

A tárgyalások jelenleg is zajlanak. Az MKIK és a kormány kapcsolata kiváló: a párbeszéd gyors, országos visszajelzést ad a gazdaságpolitikai döntésekhez, ezért ezt a kapcsolatot nemcsak fenntartani, hanem folyamatosan erősíteni kell.

Nagy Elek vezetésével az MKIK modern, dinamikus, tagságközpontú szervezetként erősíti a hazai vállalkozások pozícióját, és olyan intézkedéseket javasol, amelyek valódi értéket teremtenek a magyar gazdaság számára, ezért a jövőben több hasonló megállapodás is várható.

A kamara új pályára lépett, megújult stratégiai szemlélettel dolgozik, amelyre hosszú távú megállapodások építhetők. Ezt bizonyítják a 3%-os kkv hitel és a jelenlegi 80-90 milliárd forintos adócsökkentési csomag eddigi tapasztalatai is. A kormány elkötelezett hazai kkv-k erősítése, a beruházások élénkítése és a termelékenység növelése mellett, ebben a munkában az MKIK megbízható partnere.

A miniszterelnök szerint Magyarország nem a brüsszeli „háborús gazdaságpolitika” irányát követi. Milyen szerepe van ennek a mostani adócsomagnak abban, hogy a magyar gazdaság külön utat járjon?

A miniszterelnök világossá tette: Magyarország nem a brüsszeli háborús gazdaságpolitika útját követi. A kormány, Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére, következetesen a béke pártján áll. A szuverén magyar út a munkaalapú társadalomra, a családtámogatásokra, az otthonteremtésre, a vállalkozások támogatására és az ezeket segítő alacsony adókra épül.

Ez az adócsomag egy újabb megtett lépés ezen az úton. A kkv-k adják a magyar munkavállalók 72%-ának megélhetését, ezért a vállalkozások tehercsökkentése a családok biztonságát is jelenti. A magyar családok és a hazai vállalkozások megerősítése számunkra elsődleges – nem támogatjuk a nyugdíjak megadóztatását, a többkulcsos személyi jövedelemadót, sem a családi adókedvezmények elvételét. Mások ezeket javasolják; mi nem ezen az úton járunk.

Mi adót csökkentünk, adminisztrációt vágunk és olyan megállapodásokat kötünk, amelyek a magyar emberek és a hazai vállalkozók valós igényeire épülnek.