Egy pillanat alatt borult fel Szerbia olajellátása: az amerikai szankciók hatására leálltak a horvát vezetéken érkező szállítások, a bankok befagyasztották a stratégiai olajcég, a NIS pénzügyeit, és a pancsovai finomító – az ország fő üzemanyagforrása – gyakorlatilag leállásra kényszerült. Ráadásul több mint 300 benzinkúton a bankkártyás fizetés sem opció – hiszen a NIS tulajdonában lévő kutakon pedig nem működnek az amerikai kártyatársaságok által kibocsátott bankkártyák, a NIS-sel pedig pénzügyi tranzakciók se bonyolíthatók le. A szerbiai kutak üzemeltetői szerint még nincs ellátási probléma, de hogy holnap sem lesz, arra már senki nem tud garanciát vállalni. 

Minden azon múlik, hogy a NIS képes lesz-e szállítani. 

Kapcsolódó

A szerb elnök kedden arról beszélt, hogy napokon belül bekövetkezhet a teljes leállás, ha a pancsovai finomító nem kap újabb nyersanyagot. A szerb kormány 50 napot adott az oroszoknak, hogy vevőt találjanak.

Alekszandar Vucsics azt is bejelentette, hogy szerdán vagy csütörtökön találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy Paks 2-ről és minden olyan beruházásról tárgyaljon vele, aminek bármi köze van az energiához. Ismételten elutasította ugyanakkor a NIS államosítását, mert mint fogalmazott,

se nem kommunisták, se nem fasiszták,

viszont „kérte és felszólította” az Egyesült Államok Külföldi Vagyonkezelési Hivatalát (OFAC) és a washingtoni kormányt, hogy 48 órán belül ötven nappal hosszabbítsa meg a szerbiai olajcég működési engedélyét. Közölte, hogy az ötven nap leteltét követően azonban Szerbiának nem marad más választása és saját irányítás alá helyezi, ám mint ígérte, a lehető legnagyobb árat fogja kínálni a szerbiai olajcégért „orosz barátaiknak”. 

„Hajlandók vagyunk mindennek a megtételére, mert nem államosítjuk a NIS-t sem ma, sem holnap, sem holnapután” – jelentette ki kategorikusan a szerb elnök.

Mi az a NIS, és miért olyan nagy ügy, ha államosítják?

A NIS, vagyis a Naftna Industrija Srbije, Szerbia legnagyobb energiavállalata. Ez a cég uralja a teljes szerb olajipart, övé a kulcsfontosságú pancsovai finomító, és a tengerről érkező szállítmányok jó része is rajtuk keresztül fut be. A cég többségi tulajdonosa az orosz Gazpromnyeft, ami azt jelenti, hogy már több mint tíz éve ez a vállalat az egyik legfontosabb eszköze az orosz befolyásnak a Balkánon.

Nos, ehhez képest azért jelentős fejlemény, hogy Ana Brnabics, a szerb parlament elnöke bejelentette: ha az orosz tulajdonosok nem tudják tovább finanszírozni a működést, akkor az állam kész átvenni a NIS-t.

Vagyis: ha Moszkva nem bírja, akkor Belgrád lép. 

Az Euronewsnak azt nyilatkozta, hogy ugyan nem támogatja a NIS államosítását, de hozzátette, miután Szerbia elnöke és különböző pártok megbeszéléseket folytatnak a vállalat helyzetéről, egy módosítást fognak benyújtani, amely előre felkészül azokra a  körülményekre, ha Szerbiának mégis át kellene vennie a vállalatot.

Közeledik az utolsó nap

Ahogy a Vreme írja, a szerbiai olajipar továbbra is az OFAC engedélyére vár, amely lehetővé tenné az orosz energiaszektorra vonatkozó szankciók ellenére a vállalat ideiglenes működését.

A NIS árfolyama a belgrádi tőzsdén az elmúlt években - a 2022-es orosz offenzívát követően kezdtek el menetelni, aztán érkezett az amerikai szankció
A NIS árfolyama a belgrádi tőzsdén az elmúlt években - a cég papírjai a 2022-es orosz offenzívát követően kezdtek el menetelni, aztán érkezett az amerikai szankció
Kép: TradingView

A képlet egyszerű – ha a NIS megkapja az engedélyt, a pancsovai finomító továbbra is működni fog, ellenkező esetben valószínűleg szombaton bezár. Ebben az esetben a piac ellátása kénytelenek lesznek a bizonytalan mennyiségű belföldi tartalékbókból és üzemanyag-importból megoldani - ahogy jó ideje történik egyébként. 

És itt jönnek a képbe a magyarok. 

Hogy Vucsics bejelentésésének megfelelően Orbán Viktor valóban elutazik-e Szerbiába az szerda este még nem volt világos. Csütörtök reggelre viszont kiderült, hogy igen - Szabadkára utazik Orbán Viktor, hogy Aleksandar Vucic elnököt megerősítse abban, hogy Magyarországa a stratégiai szövetségese.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszont már szerdán soron kívül Szerbiába utazott, hogy a kialkult ellátásbiztonsági veszélyhelyzetről tárgyaljon a szerb kollégáival. 

Marko Djurics külügyminiszter úrral most megállapodtunk a legfontosabb politikai kérdésekben. Felhatalmazott, hogy a nap folyamán Dubravka Djedovics energetikai miniszterrel egyeztessem a politikai megállapodás technikai elemeit – mondta Szijjártó a szerb külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón a Beta Hírügynökség szerint. 

Marko Đurić és Szijjártó Péter
Marko Đurić és Szijjártó Péter
Kép: Facebook / Szijjártó Péter

Szijjártó az egyeztetést követő sajtótájékoztatón azt elmondta, hogy Magyarország minden rendelkezésre álló eszközt bevet annak érdekében, hogy Szerbia kőolajjal történő ellátása a jövőben is megoldható legyen. 

Ezért a Mol decemberben 2,5-szeresére növeli a kőolaj és a kőolajtermékek szállítását Szerbiába, így segítve a nehéz helyzetbe került szomszédos országot 

– mondta.

A százhalombattai tűzesetre utalva arról is beszélt Szijjártó, hogy az nem érinti a mostani bejelentést. A szállítmányok közúton, vasúton és folyami úton egyaránt érkeznek majd – „a Mol minden hangszeren játszik.” Az első vasúti fuvar a miniszter tájékoztatása szerint már meg is érkezett, a második előkészítése folyamatban van, és a Duna felől is folyamatos a szállítás. 

Habár Szerbia az amerikai szankciók miatt kerül igen nehéz helyzetbe, Szijjártó Péter egészen más tanulságot vont le a történtekből,

úgy fogalmazott, hogy mindent meg kell tenni azoknak a brüsszeli kezdeményezéseknek a megakadályozása érdekében, amelyek célja bizonyos energiaszállítási útvonalak bezárása, ugyanis ez láthatóan súlyos kihívásokat okoz.

Szavai szerint a másik főbb tanulság, hogy villámgyorsan meg kell építeni a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezetéket, és az ehhez szükség strukturális változtatásokról már egyeztettek is a felek.

Készek vagyunk napokon belül meghozni azokat a döntéseke  amelyek nyomán jelentős mértékben felgyorsítjuk a magyar-szerb kőolajvezeték megépítését

– erősítette meg.

Azok az országok, ahol orosz olajtársaságok működnek, különböző módokon oldották meg a szankciókkal kapcsolatos problémát, vagyis megpróbálták megelőzni a válságot.

Románia pontosan az amerikai szankciók miatti energiaválság megelőzése érdekében szándékozott átvenni a Lukoil működésének irányítását, míg Bulgária ugyanezen orosz vállalat, a Balkán legnagyobb finomítójának kényszerfelügyelet alá helyezését tervezi. A hónap elején a bolgár parlament elfogadott egy törvényt, amely állami ellenőrzés alá helyezi az orosz Lukoil csoport fekete-tengeri, burgaszi finomítóját, és az állami adminisztrátornak joga van abban az esetben eladni azt.

Ami most Szerbiában történik, az több mint válság: stratégiai megrázkódtatás – na meg egyfajta ébresztő

Az elmúlt 15 év orosz energiakötődése után Szerbia hirtelen ott találta magát, hogy nincs más választása: vagy újragondolja az egész rendszerét, vagy teljesen kiszolgáltatott marad, az üzemanyag- és gázárak az egekbe szöknek, annak természetes politikai következményeivel. 

Ráadásul az is nagy kérdés, hogy az oroszok egyáltalán el akarják-e adni a NIS-t – vagy ahogy többen gyanítják – kitalálnak-e valami trükkös megoldást, például egy arab fedőcégen keresztül. Az is kérdéses, hogy kötnek-e hosszú távú gázmegállapodást Szerbiával. Az előzőt 10 évre írták alá, és bizonytalan, hogy mikor kötik meg az újat. Az erről szóló döntést mostanáig halogatták, és december végén ez is lejár.