A Covid-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegeknél akár még 30 hónappal később is jelentősen nagyobb volt a kockázata további súlyos egészségügyi problémáknak – állapították meg francia kutatók az Infectious Diseases című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Sarah Tubiana, a Párizsi Egyetem kutatója és szerzőtársai csaknem 64 ezer, kórházban kezelt Covid-19 páciens és mintegy 320 ezer főből álló kontrollcsoport bevonásával végezték a kutatást.

Kapcsolódó

A Covid-19 miatt egy ideig kórházban kezeltek esetében már beszámoltak arról, hogy

a kórházból való elbocsátás után megnövekedett a halálozás kockázata, és annak is megnőtt a kockázata, hogy szervi megbetegedések miatt újabb kórházi kezelésekre szorulnak. 

„Ennek a kockázatnak az időtartama azonban korábban nem volt ismert” – írták a tanulmányban.

A kutatók a francia egészségügyi adatbázis segítségével a 2020. január 1. és 2020. augusztus 30. között Covid-19 miatt kórházba került pácienseket legtovább 30 hónapon át követték nyomon, és állapotukat összevetették a lakosságból azonos epidemiológiai jellemzőkkel rendelkező kontrollszemélyekkel, akiket ebben az időszakban nem kezeltek kórházban Covid-19 miatt. A kórházi csoport átlagéletkora 65 év volt.

A Covid-19 miatt kórházba került betegeknél a kórházból való elbocsátást követő 30 hónapig fokozott volt a halálozás vagy a kórházi kezelés kockázata különböző szervi rendellenességek miatt, ami a betegség több szervet érintő következményeit tükrözi

– állapították meg a tanulmányban.

A kutatásban először a hat hónapon belüli halálozások, és súlyos megbetegedések terén mutatkozó különbségeket hasonlították össze. A kórházban kezelt csoportban 100 ezer személyévre vetítve 5 218 halálesetet találtak. A kontrollcsoportban 100 000 személyévre vetítve 4 013 haláleset történt.

Tehát a Covid-19 miatt kórházba kerültek körében a vizsgált időszakban a halálozás 30 százalékkal magasabb volt.

A Covid-19 miatt kórházban kezelt betegek esetében hazabocsátásuk után

  • 22 százalékkal magasabb volt az akut szív- és érrendszeri betegség miatti kórházba kerülés kockázata;
  • a mentális betegség kockázata 41 százalékkal volt magasabb;
  • a neurológiai betegségek miatti kórházi kezelés 50 százalékkal volt gyakoribb a kontrollcsoporthoz képest.
  • a légzőszervi betegségek miatt több mint kétszer annyian kerültek ismét kórházba a korábbi Covid-19 betegek közül, mint a kontrollcsoportból.

A megemelkedett kockázatszint az első 6 hónap után minden kimenetel esetében erősen csökkent, de a neurológiai, légzőszervi rendellenességek, krónikus veseelégtelenség és cukorbetegség esetében 30 hónapig jelentős maradt.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták: további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy mi az oka a súlyos SARS-CoV-2 fertőzéseket követően hosszan fennálló egészségügyi kockázatoknak. Hozzáfűzték, hogy az érintettek számára folyamatos és hosszú távú utógondozást kell biztosítani.

Őrület: Kennedy háborúja a vakcinák ellen elkezdődött, soha többet mRNS, jöhet a madárinfluenza is

Most az mRNS kutatásokat akarja betiltani a Trump-adminisztráció, de annyira, hogy még a kifejezést illetve elnevezést is kitörölné a köztudatból. Pálinkás József az MTA volt elnöke szerint, ami most zajlik, az már őrület. Közben ifjabb Kennedy kitalálta, hogy a madáinfluenzával sem kell foglalkozni, azokat a baromfikat kell megtartani, akik úgyis túlélik. Csakhogy ez nem így megy.

A részletekről ITT írtunk bővebben.