A Munka törvénykönyve szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni és nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy egy munkanap fele szabadság, másik fele pedig munkanap – húzta alá dr. Bihary Ákos.

Kérdésként merülhet fel, hogy a munkaszerződésben eltérhetnek-e a felek attól a szabálytól, miszerint a szabadságot munkanapokra kell kiadni?

Eltérés, de kinek javára?

A szakember szerint a fél nap szabadságot nem lehet beépíteni a munkaszerződésbe, mert nem feltétlenül a munkavállaló javára eltérő rendelkezés. Mégpedig azért nem, mert a szabadságot a munkáltató adja ki, és nem a munkavállaló veszi ki, így beépítés esetén a munkáltatónak diszkrecionális joga lehetne a fél napra járó szabadság kiadására is, amely ellentétes a szabadság alkotmányos alapjogi tartalmával.

A szakember hangsúlyozta: például, ha egy nagyobb vállalatnál kollektív szerződés van érvényben, az nem is engedi az attól eltérő kétoldalú megállapodást.

Léteznek megoldások

A munkajogi kódex „hallgatása” ellenére mégis léteznek megoldások a helyzet kezelésére. Jellemzően a fél napos szabadság túlnyomórészt a munkavállaló érdekkörében merül fel, vele történhet olyan családi, egészségügyi esemény, amely miatt szüksége van minderre.

Nagyon fontos azonban a megfelelő adminisztráció, a belső nyilvántartás. Nem szabad csak szóban megállapodni – még ha a gyakorlatban ilyen előfordulhat is. Hiszen felmerülhetnek a bérrel, a távolléti díjjal összefüggő kérdések, a fél nap alatt érheti a munkavállalót akár baleset is, és akkor dokumentáció híján rendkívül nehéz kezelni mindezt.

Példák

Két egyéb munkajogi intézmény is segíti a feleket abban, hogy megfelelően rendezzék azt az élethelyzetet, amikor különböző okok miatt a munkavállaló a munkanapnak csak egy részére szeretne mentesülni a munkavégzési kötelezettsége alól.

A felek a rendes munkaidő-beosztástól, eseti jelleggel, eltérő munkaidő-beosztásban állapodnak meg, amely alapján a hétfői 9–17:45-ös beosztást 9:00–14:45-re módosítják, azzal egyidejűleg, hogy például a keddi beosztást: 8–19:45-re módosítják.

Mindamellett, miként a megoldás sokkal rugalmasabb azáltal, hogy fél naphoz képest más időtartamban is meg lehet állapodni, nem is kell annyi papírral vesződni, és feltehetőleg egy hatósági ellenőrzésen is „átmenne” ez a gyakorlat. Ugyanakkor ez utóbbi miatt javasolt e külön megállapodás írásba foglalása is.

A Munka törvénykönyve alapján „a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára”. Az indokoltság szükségessége mellett itt azzal is számolni kell, hogy az e pont szerinti távollét idejére nem jár fizetés (távolléti díj).

Nem lehet visszaélésszerű

Dr. Bihary Ákos hangsúlyozta: az egyenlő bánásmód követelménye miatt a többi munkavállalót nem érheti hátrány abból fakadóan, hogy valaki fél napra, rendkívüli okok miatt távozna a cég irodájából, telephelyéről.

A szituáció rendkívüli élethelyzetek esetére alkalmazható, arról tehát nem lehet szó, hogy valaki kéthetente próbálja ilyen irányú igényét érvényesíteni, ha úgy tetszik, mintegy visszaélésszerűen.

Jól belerondíthat a munkahelyi vezető a dolgozó szabadságába

A főnökök nemcsak elhalaszthatják, meg is szakíthatják a kiadott szabadságot, hiszen a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja. Bővebben --->