A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adatai szerint az elmúlt 24 évben 89 idegen halfaj jelent meg a magyar vizekben, így már 130-ra emelkedett az ismert nem őshonos fajok és hibridek száma – írja az Infostart.

A frissen felbukkanó populációk nagy része melegkedvelő, akváriumi díszhal, amelyek gyakran a megunt házi kedvencek szabadon engedése miatt kerülnek a természetes vizekbe.

Kapcsolódó

A Hévízi-tóból kifolyó, 22–25 fokos csatorna különösen kedvez az ilyen fajoknak.

Ezek az idegenhonos fajok a meleg vízhez kötődnek, így annak a veszélye egyelőre csekély, hogy egyik napról a másikra az ország más vízfolyásaiban is elterjedjenek, az viszont aggasztó, hogy már a csatorna tótól távolabbi, hidegebb vizű szakaszán is fel-felbukkannak.

Takács Péter, a Kutatóintézet főmunkatársa szerint ezek a halak jellemzően otthoni akváriumokból kerülhettek ki, mert a tulajdonosok nem tudták vagy nem akarták őket tovább tartani. A szakember szerint sokat javítana a helyzeten, ha létezne hivatalos „visszaváltási” rendszer a megunt díszhalak számára.

A trópusi halak már a csatorna hűvösebb, távolabbi szakaszán is megjelennek, és ha elég idő telik el, akár hidegtűrőbb vonalak is kialakulhatnak. 

Erre példa a szúnyogirtó fogasponty esete: a száz éve kiszabadult faj mára a Kis-Balatonig is eljutott.

A csatorna nyáron tilos ugyan fürdésre, mégis sokan keresik fel. 

A fürdőzőket jelenleg csak apró trópusi halak „csipkedik”, de a közelmúltban néhány, az aligátorteknőshöz hasonlóan igen agresszív kígyófejű hal fiatal egyedét is megtalálták itt – ez a ragadozó nemzetség kifejezetten veszélyes az őshonos halállományra, és itthon tiltott a kereskedelme.

A kutatók szerint ha a melegkedvelő fajoknak elég generáció áll rendelkezésükre, akár nagyobb területeken is elterjedhetnek, ami jelentős ökológiai kockázatot jelenthet a hazai vizekre.