2025 októberében tovább erősödött a kiskereskedelmi szektor: a forgalom volumene – akár a nyers, akár a naptárhatástól megtisztított adatokat nézzük – 3,1 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében.

Ez elsőre akár jól is nézhetne ki, de fontos hozzátenni, hogy a növekedés motorját elsősorban a nem élelmiszert áruló boltok adták, amelyekben 5,2 százalékkal élénkült az értékesítés. Ezzel szemben az élelmiszerüzletekben jóval visszafogottabb, 1,2 százalékos bővülés látszik, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben csupán 0,6 százalékkal nőtt a forgalom.

Kapcsolódó

A havi dinamika kedvezően alakult: a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelem teljesítménye októberben 0,5 százalékkal meghaladta a szeptemberit, vagyis a boltok forgalma hónapról hónapra is tovább kapaszkodott felfelé.

Az idei év első tíz hónapját összességében mérsékelt, de stabil növekedés jellemzi: január és október között a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.

Nem minden arany, ami fénylik

A számokkal kapcsolatban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már tegnap jelezte, hogy a kiskereskedelemi forgalom nem tud kitörni az elbizonytalanodási csapdából. Hiába emelkedett a reálkereset közel 6 százalékkal, a lakosság fogyasztás kiadásai jelentősen elmaradtak ettől. A lehetőségek és tényleges fogyasztás közötti eltérést legerősebben a lakossági bizalom hiánya magyarázza. Hiába ugyanis az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése, az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedése még mindig az egy évvel ezelőtti dinamika alatt maradt. 

Kép: Reuters, Fabian Bimmer

Az élelmiszerek fogyasztói ára tartósan 5 százalék alatti ütemben emelkedik, és ez az árucsoport lefelé húzza az inflációt, így az árrésstop léte most már végképp semmiféle közgazdasági racionalitással nem indokolható.

A kiskereskedelem – és nem a legnagyobb kiskereskedelmi hálózatok, hanem általában az egész magyar kiskereskedelem – idei évét most már egy komolyabb karácsonyi vásárlási roham sem tudja egyenesbe hozni. 

A forgalom növekedése minden szegmensben elmarad a várakozásoktól, és ezt az utolsó két hónap szezonális fellendülése sem tudja kompenzálni. Tavaly az év végi nagybevásárlás is kicsinek bizonyult, csak remélni lehet, hogy a vásárlók idén többet tudnak költeni az ünnepekre. 

Tönkrevágja az árrésstop az egész piacot

A piaci jelzések szerint idén, 2025-ben a karácsonyt megelőző forgalom gyengébb lehet a korábbi évekhez képest. De mégis milyen mértékben maradhat el a forgalom a szokásostól?

„A háztartások fogyasztási kiadásának növekedési üteme az elmúlt évhez képest csökken, mindez a visszatükröződik abban is, hogy a kiskereskedelmi naptárhatástól megtisztított volumenindexe csökken, azaz ebben az évben a forgalom növekedési ütem alatta marad a 2024 évinek” – mondta az Economxnak Kozák Tamás. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy már március óta együtt élünk az árrésstoppal, amitől a kormány azt várta, hogy felélénkül a fogyasztás, ám még ennek ellenére sem lódult meg a vásárlásunk abban a mértékben, ahogy ezt a Karmelitában remélték. Ezzel kapcsolatban az OKSZ főtitkára elmondta, hogy a

az árrésstop jelentős részben kis árrugalmasságú élelmiszerekre terjed ki, azaz hiába csökken egy alapélelmiszer ár, ez nem fogja érdemben megnövelni a fogyasztását. A vásárlókat elsősorban a ár-érzet, azaz egy-egy terméknek az árszínvonala, illetve az inflációs várakozások befolyásolja a döntéseiben. A viszonyítási pont nem egy év eleji fogyasztói ár, hanem a jövedelmünknek és az élelmiszerek árának hosszabb időszakot átölelő alakulása befolyásolja.

Hozzátette, hogy az árréstop teljesen felborítja a szállító – vevő piaci alapú együttműködését. Amikor az ellátási lánc egyik szereplőjének az árképzési szabadsága korlátozott, akkor el lehet felejteni a kereslet-kínálati árazást. Amennyiben például egy termék iráni kereslet erősödik, elvileg áremeléssel is biztosítani lehet a piaci egyensúlyt, de ebben az esetben ellene mennének a piaci szereplők az inflációs céloknak.

Kép: MTI, Balogh Zoltán

Mindennek pedig nem kicsi a valószínűsége, gondoljunk az adókedvezmények vagy egyszeri intézkedések miatti jövedelem kiáramlásra. Az árcsökkenés ellen pedig az hat, hogy még kisebb lehet a költségek legalább egy kis részét fedező árrés, azaz a kereskedők vesztesége nő.

Nehéz tudatosnak lenni, ha szűkül a választék a boltokban

Nemcsak az árazást, a piaci viszonyokat, hanem vásárlási szokásainkat is befolyásolja az árrésstop. A fogyasztók egyre inkább kerülik az impulzív vásárlást, sokkal tudatosabban vásárolnak. Kozák Tamás szerint 

a vásárlói tudatosság korábban a kedvezőbb árfekvésű saját márkák irányába nyilvánult meg, az árrésstop szabályozás viszont korlátozza ezek kínálatát, szóval ez a „menekülő útvonal” is szűkül a vásárlók előtt. 

Az OKSZ elnök azt is elmondta, hogy a vásárlási kosár átlagértéke csökkent, ezzel párhuzamosan a vásárlók gyakrabban látogatják az üzleteket.

De vajon fennáll a veszélye egy olyan piaci alkalmazkodásnak, amely a kínálat szűküléséhez, akciók visszafogásához vagy a szolgáltatás-minőség romlásához vezet a karácsony megelőző időszakban? Ezzel kapcsolatban Kozák Tamás azt mondta, több alapvető termék esetében jelentősen csökkent az árak szórása. Tehát a különböző árfekvésű termékek választéka, ami magyarázható egyrészt a drágább árfekvésű termékek arányának csökkenésével, másrészt új termékek piaci bevezetésének, illetve az árcsökkentési akciók csökkenésével. 

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a beszállítók előtt nyilvánossá váltak a kiskereskedők beszerzési árai, ez is sajátos versenyhelyzetet eredményezhet. Minőségi romlás nem várható.

Már tavaly sem voltak szépek a számok

Az az igazság, hogy tavaly sem volt oka a szektornak pezsgőbontásra. A 2024-es karácsonyi szezon kiskereskedelmi adatai alapján alig volt érezhető növekedés a magyar boltokban: decemberben mindössze 0,1 százalékkal nőtt a teljes forgalom volumene. A vásárlók összességében nagyjából annyit költöttek, mint egy évvel korábban, érdemi erősödés nélkül. 

A 0,1 százalékos növekedés gyakorlatilag stagnálásnak számít. Ez messze elmarad egy átlagos decemberi, hagyományosan erős hónaptól. A nem élelmiszeres boltokban – ahol az ajándékvásárlás történik – pedig csak 0,5 százalékkal nőtt a forgalom, ami ünnepi szezonban kimondottan szerény eredménynek számított.