Megjelent egy friss statisztikai adatsor a hazai egészségügyről. A 2024-es számok alapján van még mit javítani a betegellátáson. A háziorvosok száma egyre csökken, és még mindig elég sok ideig fekszenek a betegek a kórházakban. A legtöbb halálesetet a keringési rendszer betegségei okozták, összesen több mint 60 ezer ember vesztette életét emiatt. Daganatos betegségben pedig közel 32 ezren vesztették életüket. 

Tavaly Magyarországon a daganatos betegségek miatt összesen 31 994 ember halt meg, míg a keringési rendszer betegségei következtében 60 305 haláleset következett be. 2024-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hazánkban összesen 127,5 ezren vesztették életüket. A számok jól mutatják, hogy a szív- és érrendszeri problémák kétszer annyi haláleset okozói, mint a daganatos megbetegedések, miközben mindkét terület dominálja a mortalitási statisztikákat. ​

A keringési betegségek abszolút vezető szerepet játszanak, míg a daganatok a második helyen állnak. Ez a két betegség főcsoport együttesen több mint 92 ezer halálesetet jelentett tavaly. 

Területi eloszlásban a Dunántúl régióban élők szenvedtek az egyik legnagyobb veszteséget mindkét okból: itt 10 085 daganatos és 18 067 keringési halálozás történt, míg az alföldi területeken 12 694 daganatos haláleset mellett 25 677 szív-érrendszeri halálozást regisztráltak. Budapesten a betegségcsoport szerinti halálozási mutatók alapján utóbbi két betegségben 14,7 ezren haltak meg. 

Több az orvos, de háziorvosból kevesebb van

2024-ben Magyarország egészségügyi rendszerében összesen mintegy 44 ezer orvosi, 108 ezer szakdolgozói, 16 ezer gazdasági, műszaki, ügyviteli és 13 ezer kisegítő munkakörben betöltött állás volt. 

Budapest és Közép-Magyarország foglalkoztatja a legtöbb szakembert, például Budapesten 14 562 orvosi és 25 375 szakdolgozói állást töltöttek be, míg Pest megyében ezek a számok 2 672 illetve 5 721 körül mozogtak – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) területi statisztikai évkönyvéből.

A megyei adatok szerint a legmagasabb szakdolgozói létszámmal Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint az Alföld és Észak rendelkezik. A kisegítő fizikai állások száma jóval alacsonyabb, leginkább a működés fenntartásához nélkülözhetetlen szerepet töltenek be.

A magyar egészségügy krónikus betegsége lett a HR-krízis, erről Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója beszélt lapunknak adott interjújában. Úgy fogalmazott, ebben a pillanatban Budapesten a szakdolgozók, vidéken az orvosok hiánya dominál. Hangsúlyozta, hogy szakdolgozói fronton lényegesen nagyobb kihívásokkal szembesülnek.

A problémára az OECD adatai is rávilágítanak. A globális szervezet szerint súlyos humánerőforrás-hiány jellemzi továbbra is a magyar egészségügyi ellátást. Az OECD adatai szerint Magyarországon 3,6 orvos jut ezer lakosra, ami majdnem megegyezik az OECD-átlaggal, ahol 3,9 orvos gyógyít ezer lakost. Viszont az ápolók száma rendkívül alacsony, az OECD szerint ezer magyar lakosra 5,5 ápoló jut, míg az OECD-átlag 9,2 ápoló.

Tizenöt év alatt ezerrel csökkent az alapellátók száma

Tovább csökkent a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma tavaly. 2024-ben 5469 alapellátó orvosról tudott a statisztikai hivatal, 2010-ben 6451 orvos rendelet a praxisokban. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra Budapesten jut a legtöbb páciens.

2024-ben átlagosan 1744 lakos jutott egy alapellátó orvosra, ami magasabb, mint a 2010-es érték, amikor 1548 páciens élt az alapellátó orvosok körzetében.

Hatalmasak a területi egyenlőtlenségek a háziorvosokra jutó lakosok számában. Pest megyében egy háziorvosra 2107 lakos jut, Baranyában 1416, vagyis a déli vármegyében a legalacsonyabb az egy orvosra jutó lakosságszám. 

A statisztikai adatok rávilágítanak arra is, hogy bár országosan nőtt az orvosi állások száma, bizonyos régiókban még mindig viszonylag magas az egy alapellátó orvosra jutó páciens, ami komoly ellátási kihívásokat jelent, például leterheltek lehetnek a praxisban dolgozók, emiatt pedig aggasztó az egészségügyben dolgozók lelki állapota. Százból két orvosnál súlyos öngyilkossági veszély detektálható, de minden ötödik gyógyítónál fennáll az emelkedettebb kockázat; a kiégés mértéke magas, ami összefügg a családi állapottal, a munkahelyi körülményekkel, vagy az ügyeletek számával – ez derül ki a magyar orvosok mentális egészségét átfogóan felmérő vizsgálat első eredményeiből, amiről Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke beszélt az eLitMednek.

A szakrendelők és a kórházak is leterheltek

2024-ben több mint 63 millió  járóbeteg megjelenési esetet regisztráltak, jelentős számú beavatkozással. A legtöbb eset Budapesten és Közép-Magyarországon fordult elő. A kórházi ellátásban a működő kórházi ágyak száma folyamatosan csökken az utóbbi években: Budapesten 2015-ben még 18 104 ágy volt, 2024-re 15 673-ra mérséklődött. Ugyanez a tendencia megfigyelhető Pest vármegyében és az ország többi régiójában is, bár az ágyak tízezer lakosra jutó aránya Budapesten továbbra is jóval magasabb, mint máshol, a fővárosban 93 ágy jut 10 ezer lakosra, Fejér vármegyében pedig 56.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Budapest kórházai továbbra is országos szinten kiemelkedően magas teljesítményt nyújtanak: száz lakosra vetítve itt bocsátják el a legtöbb beteget, miközben az átlagos ápolási idő viszonylag rövid, 6,5 nap, míg Veszprém vármegyében majdnem tíz napig fekszenek átlagosan kórházban a betegek. 

A különbségek nem csak bent fekvő kórházi kezelések időtartamában, hanem az  egynapos ellátások számában is megmutatkoznak. Budapest és néhány dél-alföldi vármegye esetében látványosan magas az egynapos ellátások aránya, ami jól mutatja, hogy sok esetben nem szükséges a hosszabb bentfekvés, ami egyrészt költséghatékonyabb, másrészt a betegek szempontjából is kényelmesebb megoldás.

Kapcsolódó

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése és a betegellátás optimalizálása kiemelt prioritás kell, hogy legyen, azért hogy a különbségeket mérsékeljék, és minden magyar állampolgár számára elérhető legyen a minőségi és hatékony ellátást, akár a fővárosban, akár más régióban.

GDP arányosan keveset, a patikában viszont sokat költünk

Magyarország egészségügyi kiadása vásárlóerő paritással számolva személyenként 3303 amerikai dollár, ez 332 forintos dollárral számolva 1,09 millió forint, az OECD-átlag 5967 amerikai dollár, ami közel 2 millió forint. Ez a GDP 6,5 százalékának felel meg, az OECD-átlag 9,3 százalék, erről itt írtunk bővebben. Ugyanakkor a betegségek megelőzésére fordított kiadás a teljes egészségügyi kiadás 3,4 százalékát teszi ki, ez pedig megegyezik az OECD-átlaggal.

2024-ben átlagosan 15 vényt váltottak ki a magyarok a gyógyszertárakban. Az egy lakosra jutó gyógyszerforgalom értéke fogyasztói áron megközelítőleg 76 587 forint volt. Ezen belül az egyéni egy lakosra jutó térítési díj 17 138 forintot tett ki országosan. A régiók között jelentős eltérések vannak ezen a téren is: például Budapesten egy lakosra kevesebb, 13,7 vény jutott, míg Dél-Dunántúl régióban már 17,1 recept. A támogatott gyógyszerek napi dobozforgalma tízezer lakosra vetítve Baranya vármegyében a legmagasabb, 643 darabot ért el, míg Budapesten 530 darab körül alakult.