Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn újabb korlátozó intézkedésekről döntöttek Oroszországgal szemben. A Tanács egyrészt az orosz kőolajexportot kiszolgáló árnyékflottához köthető személyeket és vállalatokat vette célba, másrészt szankciókat fogadott el az Európai Unió és partnerei ellen irányuló dezinformációs és kibertámadásokban érintett szereplőkkel szemben.

A Tanács tájékoztatása szerint az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben öt magánszemélyt és négy vállalatot vettek fel a szankciós listára. Az érintett magánszemélyek olyan üzletemberek, akik közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak az orosz állami olajvállalatokkal, a Rosznyefttel és a Lukoillal, és az orosz állam számára jelentős bevételt termelő ágazatokban tevékenykednek.

A Tanács szerint ezek a szereplők kulcsszerepet játszanak az úgynevezett árnyékflotta működtetésében, amelynek hajói orosz eredetű vagy Oroszországból exportált nyersolajat és kőolajtermékeket szállítanak, gyakran a tényleges származás eltitkolásán keresztül.

A szankciók négy hajózási társaságot is érintenek, amelyek az Egyesült Arab Emírségekben, Vietnámban és Oroszországban működnek. Ezek a vállalatok olyan tankereket birtokolnak vagy üzemeltetnek, amelyek már más uniós vagy nemzetközi korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak, és az orosz árnyékflotta részeként vesznek részt kőolaj és kőolajtermékek szállításában.

A külügyminiszterek emellett Oroszország hibrid tevékenységei miatt is újabb szankciókat hagytak jóvá. Ennek keretében tizenkét magánszemélyt és két szervezetet sújtottak korlátozó intézkedésekkel külföldi információ-manipuláció és rosszindulatú kiberműveletek miatt, amelyek az Európai Uniót, annak tagállamait és partnereit célozták.

A listára olyan külpolitikai elemzők és influenszerek kerültek fel, akik az orosz állami kommunikációs apparátussal kapcsolatban álló intézményekhez, agytrösztökhöz és egyetemekhez kötődnek, és az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben Moszkva-barát, Ukrajna- és NATO-ellenes narratívákat terjesztenek. A szankcionáltak között nyugat-európai volt katonai és rendvédelmi tisztek is szerepelnek.

A Tanács szankciókat vetett ki a Nemzetközi Russzofil Mozgalomra is, amely a közlés szerint világszerte az orosz kormány érdekeit szolgáló destabilizáló narratívák terjesztésében vesz részt. Szintén felkerült a listára az orosz hadsereg 142. önálló elektronikai hadviselési zászlóalja, amely Kalinyingrádban állomásozik, és olyan elektronikai hadviselési tevékenységekhez köthető, amelyek több uniós tagállamban tapasztalt GPS-jel-kimaradásokkal hozhatók összefüggésbe. A szankciók érintik továbbá az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik egységének tagjait, valamint a Cadet Blizzard nevű kiberfenyegetési csoporthoz kapcsolódó személyeket, akik ukrán kormányzati szervek, illetve uniós és NATO-tagállamok ellen hajtottak végre kibertámadásokat.

A most elfogadott döntésekkel az Oroszország destabilizáló tevékenységei miatt bevezetett uniós szankciók összesen 59 magánszemélyre és 17 szervezetre terjednek ki. 

Az érintettek vagyonát befagyasztják, uniós polgárok és vállalatok nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket, a magánszemélyek pedig beutazási és átutazási tilalom alá esnek az Európai Unió területén.

A Tanács emlékeztetett arra is, hogy az Ukrajna elleni indokolatlan és provokálatlan orosz katonai agresszió miatt eddig már több mint 2600 személyt és szervezetet sújtanak uniós szankciók. 

Kapcsolódó