A magyar nők és férfiak halálozási mutatói minden kiemelt haláloki főcsoportban magasabbak, mint a legtöbb uniós országban. 2021-ben a keringési betegségek miatt elhunyt magyar nők aránya több mint három és félszerese volt a spanyolországi nőknek, akik referenciaként szolgáltak. A daganatos betegségek miatti halálozás aránya pedig másfélszer, míg az emésztőrendszeri és légzőszervi betegségek okozta halálozás közel másfélszer magasabb volt nálunk. A magyar férfiak esetében is hasonlóan jelentős volt a különbség a spanyolországi férfiakhoz képest, ez derül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fenntartható Fejlődés Indikátorait felsoroló tanulmányából.

2021-ben Magyarországon emelkedett a standardizált halálozási arányszám az előző évhez képest, így az ország az Európai Unió (EU) legmagasabb halálozási mutatóval rendelkező tagországok közé került.

Százezer lakosra vetítve 823-mal több haláleset történt Magyarországon, mint a legkedvezőbb helyzetben lévő Spanyolországban

– ez derül ki a statisztikai adatoktól.

Ugyanakkor egy másik mutató szerint a felnőtt magyar lakosság többsége  - 91 százaléka -  elégedett volt egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. Egészségét jónak vagy nagyon jónak 65 százalék ítélte, ez az arány 2022-höz képest 2,1 százalékpontos növekedést mutat.

Pozitív változás, hogy 2000 és 2023 között a férfiaknál 6,3, a nőknél 4 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez, azonban 2020-ban és 2021-ben mindkét nem esetében mérséklődés látszik, ennek oka pedig a koronavírus-járvány okozta magas halálozás volt.

Mínusz hét év

2022-ben, a járvány után felzárkózás figyelhető meg. 2023-ban a születéskor várható élettartam a járvány kitörése előtti utolsó évhez, 2019-hez viszonyítva, a férfiaknál 0,5, a nők esetében 0,3 évvel emelkedett, így a születéskor várható élettartam 2023-ban a férfiaknál 73,4, a nőknél 79,6 év volt. 

Kapcsolódó

A nemek közti különbség 2000 és 2023 között 8,5-ről 6,2 évre mérséklődött, ez azonban európai viszonylatban még mindig magas. 

A nők ugyan több egészségesen eltöltött életévre számíthatnak, mint a férfiak, azonban az egészségesen várható időszak teljes élethosszon belüli aránya a férfiaknál kedvezőbb: ők életük 85, míg a nők 81 százalékát élik le egészségesen. A nők életében tehát mind az egészségesen, mind a betegen eltöltött időszak hosszabb, mint a férfiakéban.

2000 és 2023 között az ország összes régiójában emelkedett a születéskor várható élettartam. A legjelentősebb javulás a férfiaknál Pest régióban történt, ahol 7,8 évvel éltek tovább a férfiak, a nőknél a Dél-Dunántúlon lakóknak jobbak az életkilátásai, 5,1 évvel volt magasabb a születéskor várható élettartam. A legkisebb javulás mindkét nemnél Észak-Magyarországon volt.

2019-hez képest mind a két nemnél a régiók többségénél növekedés vagy stagnálás tapasztalható, kivéve a férfiaknál Budapest régióban, ahol csökkent a várható élettartam.

2022-ben a születéskor várható élettartam Magyarországon az EU27 országához képest 7,2 évvel maradt el az élen álló spanyolországitól, és 4,6 évvel az EU27 átlagától

– összegzi a tanulmány. 

A keringési betegségek és rák miatt halnak meg a legtöbben

Magyarországon 2023-ban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatos megbetegedések következtek. E két haláloki csoport az összes halálozás 73 százalékát teszi ki.

A légző- és az emésztőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok, valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek az összes halálozás 15 százalékát jelentik. 

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása 81 százalékkal emelkedett: míg 2001-ben tízezer lakosra 2214 eset jutott, 2023-ban már 4008, ez derül ki a háziorvosok adataiból, ami a 19 éves és annál idősebb korosztály megbetegedéseire hívja fel a figyelmet. Az idősebb korosztályokban jóval gyakoribb ez a betegség, például a 19–24 évesek között tízezer lakosra 290 eset jutott, míg a 75 év felettieknél ez a szám 9509 volt.

Más jelentős megbetegedések közé tartozik az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és az asztma. Az ischaemiás szívbetegség előfordulása 2001 és 2015 között 76 százalékkal nőtt, majd 2015 és 2023 között 10 százalékkal csökkent, de az idősebb korosztályokban továbbra is magas maradt: a fiatal felnőttek között tízezer lakosra 16 eset jutott, míg a 75 év felettieknél 5270. 

A  cukorbetegség előfordulása a felnőtt lakosság körében több mint kétszeresére emelkedett az elmúlt két évtizedben, 2001-ben tízezer lakosra 585 eset jutott, 2023-ban pedig már 1462. 

Ez a növekedés a nőknél és a férfiaknál is megfigyelhető, és az idősebbek körében jóval gyakoribb: a 19–24 évesek között 96, míg a 75 év felettieknél 3838 cukorbeteg jut tízezer lakosra. 

Az asztmás megbetegedések száma pedig 2001 óta közel négyszeresére nőtt, 2023-ban tízezer lakosból 551-en szenvedtek ebben a betegségben, az idősebb korosztályokban pedig még magasabb az előfordulás, 75 év felett már tízezer lakosra 841 beteg jut.

A fiatalok egészségi állapota sem rózsás, az iskoláskorúak körében a leggyakoribb egészségügyi problémák közé tartozik:

  • a lúdtalp;
  • a szem fénytörési hibái;
  • az elhízás;
  • és a tartási rendellenességek. 

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a felnőtt és az iskoláskorú lakosság egészségi állapota egyaránt kihívásokkal néz szembe, különösen a krónikus betegségek terén, amelyek előfordulása az elmúlt években folyamatosan nőtt Magyarországon is. 

Baj van a kilókkal

Magyarországon a túlsúlyosak és az elhízottak hazai aránya Máltát, Horvátországot és Csehországot követve a negyedik legmagasabb az unióban. Ha az elhívottak arányát vizsgáljuk, akkor pedig Málta után a második legjobban elhízottak a magyarok, erről egyébként Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is beszélt korábban. Magyarországon az obezitáshoz kapcsolódó egészségügyi költségek összességében elérhetik a GDP 3 százalékát is, ami nagyságrendileg 1400 milliárd forintot jelent, vagyis a túlsúly egyben gazdasági teher is.

A WHO-ajánlás szerinti testtömegindex alapján a magyarok 58 százalékának súlytöbblete van. Ami 4,5 százalékponttal magasabb, mint 2009-ben. A férfiak közül többen érintettek a súlyproblémában, 65 százalékuk tekinthető túlsúlyosnak vagy elhízottnak, 1,4 százalékuk soványnak, míg a nők körében az előbbiek aránya kisebb 52 százalék, az utóbbiaké nagyobb 3,9 százalék.

A Budapesten élők kedvezőbb helyzetben vannak a többi régió lakóinál: míg a túlsúlyosak és az elhízottak aránya a fővárosban 51 százalék, az ország egyéb régióiban 57–62 százalék között mozog. 

Az életkor emelkedésével nő a súlytöbblettel rendelkezők aránya és csökken a soványaké. A 15–17 évesek 16 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, 19 százalékuk sovány, a 65 évesek háromnegyede túlsúlyos és csak egy százaléka sovány, többek között ez derül ki a KSH tanulmányából.