Vannak olyan elszigetelt vélemények, amelyek szerint a folyó fizetési mérleg jelentős többletéhez képest túl gyenge a svájci frank, ezért az SNB-nek engednie kellene a deviza felértékelődését, hogy így járuljon hozzá a globális egyensúlytalanságok csökkenéséhez - fogalmazott Thomas Jordan, az SNB elnöke.

A svájci jegybank első embere egy tegnapi előadásában aláhúzta: ez az álláspont a svájci (gazdasági) helyzettel kapcsolatos tájékozatlanságon alapul, ugyanis különleges faktorok felelősek a többletért - a külkermérleg egyenlege például csak kismértékben hat. Ezzel szemben a következő három tényezőnek meghatározó szerepe van:

  • a Svájc jelentős nettó nemzetközi befektetési pozíciójából eredő hozamnak,
  • a pénzügyi szolgáltató szektor külföldi ügyfeleken elért nyereségének, valamint
  • az elmúlt évtizedben jelentős növekedést felmutató árupiaci közvetítői kereskedelem eredményének.

Ez a három tényező a külföldi eseményektől, a nemzetközi pénzügyi piaci fejleményektől és a nyersanyagok iránti globális kereslettől függ, amihez képest a svájci frank árfolyamának nincs számottevő szerepe. Éppen ezért nincs összefüggés az erős frank és a tetemes fizetésimérleg-többlet között - szögezte le Jordan.

A többlet annak mérésére sem alkalmas, hogy vajon Svájc mekkora szerepet játszik a globális egyensúlytalanságokban. A jegybankelnök szerint sokkal inkább arról van szó, hogy Svájc és annak jelentős közvetlen külföldi befektetései számottevően hozzájárul a világgazdaság kiegyensúlyozott növekedéséhez.

Az SNB monetáris politikája az árstabilitás biztosítására fókuszál, és e politikában a fizetésimérleg-többlet nem játszik szerepet. Egy olyan nyitott gazdaságban, amilyen Svájc is, az árfolyamingadozának jelentős hatása van a termelésre és az árakra is. A jelenlegi környezetben a nullához közeli kamatok mellett az euróval szemben 2011 szeptemberében bevezetett 1,20-as árfolyamküszöb a megfelelő monetáris politikai eszköz, amit az SNB továbbra is a legnagyobb elszántsággal meg fog védeni - húzta alá a jegybankelnök.