A rendkívül konzervatív monetáris nézeteket valló, a német jegybanki hagyományt követő szakember - hírügynökségi értesülések szerint - azért mondott le december végi hatállyal tisztségéből, mivel nem értett egyet az ECB monetáris politikájának enyhítésével, azaz a kötvényvásárlási program (SMP) újraindításával.

A távozásakor az ECB mintegy 1600 alkalmazottjának elküldött levelében Stark - a Spiegel Online írása szerint - azzal vádolta meg az EKB kormányzótanácsát, hogy döntéseivel "a végső határokig feszíti az ECB mandátumát". A portál szerint egyre nagyobb kockázatát láttatta annak, hogy az ECB "fiskális uralom" alatt működik a államkötvény-vásárlásai miatt.

Levelében hangsúlyozta: "szemfényvesztés azt hinni, hogy a monetáris politika képes megoldani az euróövezet nagy strukturális és költségvetési gondjait". Stark - a tudósítás szerint - kiemelte: bármikor is rendelte alá magát egy központi bank a költségvetési politikának, engedményt kellett tennie valódi feladata, azaz a pénz értékének fenntartása tekintetében.

Egyöntetű elemzői vélemények szerint az ECB jelentős szerepet vállalt 2011. második félévében az euróövezeti gazdaság és piacok megmentésében. A 18 hétig kihasználatlan másodlagos piaci kötvényvásárlási programot augusztus elején újította fel az ECB, azt követően, hogy az euróövezeti válság mélyülésének hatására jelentős piaci turbulencia alakult ki. Azóta mintegy 139 milliárd euró értékben vásárolt állampapírt a frankfurti székhelyű szervezet.

Az ECB működését szabályozó rendelkezések élesen tiltják, hogy az ECB tagállami költségvetéseket finanszírozzon. A frankfurti érvelés szerint az SMP-re azért van szükség, mivel az euróövezeti kötvénypiac torzulása csorbítja a monetáris politikája átviteli mechanizmusainak hatékonyságát. Az ECB - jóllehet nem közöl a vásárolt papírok milyenségére vonatkozó információt, kötvénypiaci kereskedők szerint - rendre a bajba jutott tagállamok, így Olaszország és Spanyolország papírjaiból vásárol.

Elemzők szerint további jelentős mentő intézkedés volt az, hogy az ECB kormányzótanácsa novemberben és decemberben is 25-25 bázisponttal csökkentette irányadó kamatlábát. A szervezet decemberben hároméves likviditási tendert is hirdetett, amelyen az euróövezeti bankok 489 milliárd eurónyi "olcsó pénzt" hívtak le.