A javaslat előbb a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004-ben hozott törvényt módosítja. A mai szabályok szerit aki egy éven át nem műveli a szőlőjét, azt a hegybíró felszólítja, majd ha az illető nem reagál, akkor a növénytermesztési hatóság megtartja az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét. Az eredmény - amennyiben növény-egészségügyi okok miatt indokolta - a kivágás elrendelése, vagy pedig - növény-egészségügyi kockázat miatt - hektáronkénti 200 ezer forintos bírság kiszabása.

A módosítás egyszerűbbé teszi az eljárást. Aki egy évig hagyta műveletlenül a szőlőt, azt a hegybíró felszólítja és kap 60 napot a művelés elkezdésére. Ha nem reagál ennyi időn belül, akkor a hegybíró máris küldi a hektáronként 200 ezer forintos bírságot. Ha a következő év május elsejéig sem műveli a szőlőt a tulajdonosa, akkor - a bírságon túl - a hegybíró ki is vágatja a tőkéit.

Hasonló sorsra jut az, aki a telepítést nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy telepítésre fel nem használható szaporítóanyaggal végezte. Ekkor a növénytermesztési hatóság rendeli el a kivágást és szab ki hektáronként 50 ezer forintos bírságot.

A hegyközségi törvény pedig úgy egészül ki, hogy a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha előtte 24 hónapig - a föld fekvése szerinti hegyközségben vagy az azzal szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Ugyanez a jog illeti meg - hasonló feltételekkel - a szomszédot, ha haszonbérbe akarja venni a szőlőterületet.