Már 2012-ben egy komoly ötlet volt az, hogy a jövőben a nyugdíjakban is elismernék a felnevelt gyermekek számát - hívta fel rá a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő az Echo TV Jó reggelt című műsorában. Szerinte ugyanis a nők nyugdíjának kiszámításában egyenlőtlenségeket okoz a fűrészfogszerű karrierívük: a gyerekvállalásig felfelé tartanak a ranglistán, aztán visszatérve a munkaerőpiacra lemaradásból indulnak, és csak ezután tart újra felfelé a szakmai előmenetelük, de ha újabb gyermeket szülnek, akkor ez a visszalépés-előlépés görbe is megmarad.

Ezért szerinte jogos igény, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos időszakokat, akár a jelenleginél is hangsúlyosabban figyelembe lehessen venni, ahogy azt több országban teszik. Itt kitért arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló versenyképességi programjában fontos elem a gyermekvállalás ösztönzése. Viszont ehhez a nyugdíjrendszer átszabása nélkülözhetetlen.

Kapcsolódó

Mivel a fenti okokból a nők jövedelemnövekedése nem egyenletes, Magyarországon az összesített jövedelmük 14-16 százalékkal kevesebb, amit a nyugdíj szempontjából figyelembe lehet venni. Németországban viszont ezt a problémát egészen igazságosan kezeli a nyugdíjrendszer: az otthon maradó szülő osztozhat a dolgozó szülő nyugdíjpontjain, így aki otthon van a gyermekkel azért járhat jobban, mert megfelezik a jövedelem utáni nyugdíjjogosultságot, másfelől pedig önmagában az, hogy gyermeket nevel valaki az átlagkeresetnek megfelelő nyugdíjponttal honorálják, minden évben egyet kaphat gyerekenként a gyermek hároméves koráig. Négytől tízéves korig pedig további részpontok járnak.

Példaként hozta Ausztriát is, ahol mindegy, hogy ki dolgozik és ki nem, mindegyik szülő kap négyéves szolgálati időt a gyermeknevelésért, ikergyermekek esetében öt évet írnak jóvá. Magyarországon pozitívumként emelte ki, hogy működik a nők40 kedvezmény.