Míg a tranzakciók alapján az ingatlanpiac már magához tért, addig a lakásbérlési adatok nem mutatnak fejlődést. A fogyasztói magatartás ebben téren is átalakult, a bérleti szerződéseknél már nem számít vis maiornak a pandémia okozta bizonytalanság. Mindenki az őszi, egyetemi szemeszter kezdésével a diákok, az utazási korlátok feloldásával pedig a külföldiek érkezésétől várta a fellendülést, ez azonban elmaradt. 

A tavalyihoz képest 2-3 százalékos áremelkedést tapasztaltunk az albérletpiacon Budapest belvárosában, ám 2019-ről 2020-ra 30-50 százalékos volt a visszaesés – mondta Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője.

Kapcsolódó

A hosszú távra kiadott ingatlanoknál volt kisebb mértékű ez a csökkenés, a pandémia nagy vesztesei az Airbnb lakások tulajdonosai voltak, akik elvesztették bevételi forrásaikat, ezért inkább eladták befektetésüket, vagy tartós kiadásra váltottak át.

A Budapest belvárosi albérletpiac két legfontosabb mozgatórugóját a külföldi turisták és diákok jelentették. Ez a két csoport a bérlők körülbelül 80 százalékát tette ki az elmúlt években, azonban a koronavírus okozta változások miatt szinte teljesen eltűntek a bérlők közül. Az albérletpiac újbóli fellendülését az idei egyetemi ponthatárok kihirdetésétől várták a bérbeadók, de az albérletekért folytatott roham elmaradt.

Ennek oka az lehet, hogy a bizonytalan egészségügyi helyzetet mérlegelve a diákok szívesebben maradtak otthon és vállalták a napi ingázást, esetleg inkább kollégiumba jelentkeztek vagy többen költöztek össze egy lakásba.

Szállingózva ugyan, de kezdenek visszatérni a külföldiek. A tavalyi adatokhoz viszonyítva jelenleg 10 százalékkal több a külföldi érdeklődő az albérletekre, de még így is maximum 5-10 százalékos részt képvisel csoportjuk a keresők körében. 

Bár statisztikailag nem lehet új trendekre következtetni az albérletpiacon, az egyértelműen látszik, hogy a fogyasztói magatartás a bérbeadók és a bérlők körében is átalakult. Míg tavaly, a pandémia okozta bizonytalan helyzetre tekintettel a lakástulajdonosok hajlandók voltak kompromisszumot kötni, például ami a rugalmas felmondási időt vagy a kaució-visszafizetést illeti abban az esetben, ha a bérlő nem tudná tovább fizetni a bérleti díjakat.

Mára viszont a „türelmi időnek” vége, így a bérbeadók sem változtatnak a szerződési feltételeken. Sőt, a felek egyre inkább ragaszkodnak a közjegyzői okirathoz, hogy egy esetleg vitás helyzetben könnyebben tudják érvényesíteni a szerződésben foglaltakat. Emellett a korábban többnyire euróban fizetett bérleti díjakat most már 98 százalékban forintban egyenlítik ki.