Az OTP Csoportnak az innováció mellett fontosak a hagyományok is. Mindig örülünk, ha egy régi, jó emlékekkel bíró tradíció felelevenítésében részt vehetünk – fogalmazott Dorogi Zoltán, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója az Economxnak a Szerencsejáték Zrt-vel közös lakás-nyereményjáték kapcsán. Szerinte már csak a két cég közös múltja miatt sem volt kérdés, hogy részt vesznek a lakás-nyereményjáték újjáélesztésében. 

Még az OTP Ingatlannak is vannak parkolópályára került projektjei

Az ingatanpiac helyzetének értékelése kapcsán azt is megjegyezte, hogy a tavaly ősszel meghirdetett lakás-nyereményjáték egy olyan időszakban indult,

Kapcsolódó

amikor a lakáspiac keresleti hullámvölgyben volt.

Emiatt is örültünk a megkeresésnek, mert a nyereményjáték extra figyelmet irányított az újépítésű lakásokra

– tette hozzá. 

Kép: Economx.hu

Dorogi Zoltán sajnálatosnak nevezte, hogy a kivitelezési árak a tömeges vevői lehetőségekhez képest viszonylag magas szinten határolják be a lakások eladási árait, és szerinte

egyelőre semmilyen tényező nem mutat abba az irányba, hogy ezek az árak mérséklődnének.

Az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója bíztatónak látja, hogy az elmúlt években tapasztalt jelentős mértékű infláció egyszámjegyűvé vált, amire a bankok is kamatcsökkentésekkel reagáltak, ezáltal növelve a vevők hitelfelvételi képességét. Eljutottunk arra a szintre, hogy 6-6,5 százalék közötti THM-mel már lehet lakásvásárlási hitelekhez jutni, ami az orosz-ukrán háború és az infláció berobbanása előtti időszak kamatait idézi – fogalmazott.

Ennél lényegesen kedvezőbb kamatokban lehet bízni, de garancia nincsen rá, hogy ez belátható időn belül bekövetkezik

– magyarázta Dorogi Zoltán a kilátásokkal kapcsolatban. 

Az inflációs környezettel kapcsolatban kijelentette, az biztosan nem lesz újra a válság előtti nullaszázalék közeli szinten, ami a jövőben folyamatos áremeléseket generál.

Dorogi Zoltán, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója
Dorogi Zoltán, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója
Kép: Szerencsejáték Zrt.
Aki megteheti, annak érdemes már ezen a gyakorlatilag a válság előtti kamatszinteken megpróbálni lakóingatlant vásárolni

– válaszolt arra a felvetésünkre, hogy mit tanácsol a leendő ingatlanvásárlók számára. Annyival azonban árnyalta a képet, hogy

a válság óta olyan mértékben emelkedtek az ingatlanárak, hogy a vásárlók számára akár kétszer annyi hitel felvételére is szükség lehet, mint korábban, ami azonos kamatszint mellett is nagyságrendekkel növeli a törlesztőrészleteket.

Mivel a jelenlegi kamatszint nagyságrendekkel várhatóan már nem fog tudni csökkenni, a kivárásban gondolkodók nem biztos, hogy jobban járnak. A vezérigazgató arra is rámutatott, hogy mivel a lakáspiac még nem lábalt ki teljes mértékben a hullámvölgyből, most még lehetőség van olyan  kondíciók, árszínvonal mellett vásárolni, ami a későbbiek során már nem biztos, hogy elérhető lesz. 

Dorogi Zoltán szerint, ha van rá lehetőség, akkor minőségi szempontból mindenképpen az újépítésű lakás vásárlása a célszerű, hiszen egy ilyen nagyértékű és hosszútávú beruházás kapcsán fontos szempont a technológia és annak fejlődése. Az ingatlan értéktartása és fenntartási költségei szempontjából hosszabb távon kifizetődőbb a korszerű szigetelésű, innovatív gépészeti megoldásokat alkalmazó ingatlan vásárlása.

Az építőipar jelenlegi helyzete kapcsán pedig kiemelte, nagy tere van még a lakásépítések volumen növekedésének.

Az elmúlt években több építési engedéllyel rendelkező projekt is elhalasztásra került, az OTP Ingatlan Zrt. is rendelkezik ilyen projektekkel, amelyek eddig a piac helyreállását várták

– fogalmazott az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve:

most már tapasztalhatók az élénkülés jelei.

Kép: Economx.hu

A pénztárca legmélyére kell nyúlniuk azoknak, akik ezeken a településeken vennének lakást

A fővárosban már millió felett jár az eladó lakások átlagos négyzetméterára. A lakosságszám mindeközben több tízezer fővel zuhant az országban. Részletekért KATTINTSON!

Az ÉVOSZ nem optimista

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban arról tájékoztatott, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva a nyers adatok szerint 17,2, az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 10,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene.
Kép: Economx
A KSH adataival kapcsolatban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az Economxnak elmondta, az adatok meglepték a szakszövetséget, viszont felhívta a figyelmet, hogy egy nagyon alacsony bázishoz mérnek, így ilyenkor a százalékok mindig magasak. Nagyon sok olyan munka, amit decemberre kellett volna leszámlázni, átkerült januárra, így a vállalkozásoknak ez a 2024-es mérlegében jelent meg.

A szövetségnél továbbra sem optimisták, ugyanis egy hónap adataiból nem lehet megítélni, hogy milyen év áll előttünk. Az ÉVOSZ-nak továbbra is azaz álláspontja,

hogy 2024-ben a múlt évhez képest a termelés csökkenése várható.

A rendelésállomány, amely jelentős növekedést mutat a KSH-nál, egy nagyon alacsony múlt év januári rendelésállományhoz van mérve.

Ami mértékadó tud lenni, az az, hogy decemberben folyóáron 882 milliárd forint volt a termelési érték és januárban pedig 431 milliárd, ami önmagában egy beszédes szám

– mondta Koji László. 

Ez itt a mélypont, de mutatjuk a kiutat is

Óriási csapást szenvedett el tavaly a hazai építőipar, pedig egy kutatás szerint lenne építési kedv a lakosság körében. Hogyan lehetne kilábalni a válságból és miként segíthet a szektoron, ha nem tűnik el a mester? Mutatjuk.

Lázár János nem ígér

A hazai építőipar helyzetéről a szakminisztert, Lázár Jánost is kérdeztük. Az építésügyi tárcavezető többek között arról beszélt, nem tudja megígérni az építőipar számára, hogy 2024-ben jelentős számú új beruházást indít a kormányzat. 

Ami azonban jó hír az építőipar számára, az a gazdaság

– ezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság előrejelzése alapján hazánk 2024-ben minimum háromszázalékos növekedésre számíthat, ami a kormányzat szerint akár négy százalék is lehet. A vállalkozások elkezdenek beruházni, nő az elfogyasztott energia, és érkeznek az olyan nagy projektek, mint a szegedi BYD – mondta Lázár János, aki kiemelte azt is, hogy BYD Szegedre tervezett legnagyobb összeszerelő-csarnoka 76 ezer négyzetméter lesz.

Lázár János szerint 2024-ben tizenhárom nagy ipari parki beruházás indul el, amely lehetőséget biztosít a hazai építőipar számára. 

Nem iskolát, óvodát, uszodát, sportcsarnokot, vagy futballpályát kell építeni, hanem összeszerelő-csarnokot

– mutatott új iparosodási irányt Lázár János, ugyanis szerinte az olyan ipari beruházások, mint a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi, illetve az ácsi és az iváncsai fogják kiváltani azt a hiányt, amit az állami beruházások elmaradása okoz.