A Pénzügyminisztérium közleménye szerint Varga Mihály hivatalában fogadta Horváth Gábort, a Költségvetési Tanács elnökét, és átnézték a várható költségvetési folyamatokat. Már korábban döntés született arról, hogy idén és jövőre sem igazítják ki olyan mértékben a költségvetést, hogy annak hiánya 3 százalék alá kerüljön, mert ehhez olyan költségcsökkentésekre lenne szükség, melyek visszafognák a gazdasági növekedést.

Idei módosulás

Az idei költségvetést még tavaly tavasszal tervezték, akkor 2,9 százalékos hiánycéllal, ami helyett most Varga Mihály szerint 4,5 százalék a célzott érték, jövőre pedig 3,7 százalék, és 2026-ban térne vissza az érték a 2,9 százalékos szintre. Az idei megemelt hiánycél úgy is megvalósulhat, hogy nem nyúlnak semmihez, hanem egyszerűen a különbséget a be nem folyó bevételek jelentik (például a tervezettnél alacsonyabb fogyasztás miatti kisebb áfa-bevétel), de ennél vélhetően összetettebb a helyzet, és mind a kiadási, mind a bevételi oldalon történnek változtatások.

Az év első két hónapjának hiánya igen magas volt, azonban ebben szerepet játszott, hogy a legnagyobb tételek közül több is erre az időszakra esett, mint például a 13. havi nyugdíj kifizetése, vagy az inflációkövető lakossági állampapírok hatalmas kamatának kifizetése, mivel többségüknek az év elején van a kamatfordulója. Vélelmezhető, hogy az áfa-bevételek is elmaradtak a tervezettől, hisz az eddigi adatok szerint nem volt még érdemi fellendülés a kiskereskedelmi forgalomban.

Növekedési adatok

Varga Mihály a várható gazdasági növekedésről is beszámolt, mégpedig az Európai Bizottság előrejelzését alapul véve: eszerint idén 2,4 százalékos növekedés várható, jövőre már 3,6 százalékos, ami az Unión belül a legmagasabb értékek között lehet. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett mind a költségvetési hiány, mind az államadósság szintjének mérséklése mellett. 

Az idei évben a két cél egyidejű megvalósítása nem látszik egyszerűnek, hisz ha a költségvetés hiánya a GDP 4,5 százalék, a GDP növekedés viszont csak 2,4 százalék, akkor a különbözet növeli a GDP arányos államadósságot, hisz a hiányt az adósság növelésével lehet csak finanszírozni. A számok ugyanakkor eltérhetnek, mivel mind a reálértelemben számított GDP, mind az adósság számításakor szerepet játszhatnak olyan tételek, mint a forint árfolyamváltozása, vagy akár az infláció mértéke.

Az adósság is inflálódhat

Tavaly például annak ellenére, hogy az államháztartás hiánya 6,5 százalék volt (nominálisan 4600 milliárd forint), az államadósság mégsem nőtt, sőt, még csökkent is, mivel az igen magas infláció jócskán megnövelte a forintban számított GDP-t, ugyanakkor a fennálló adósság ugyanakkora maradt (még a devizarész is, mivel 2022-höz képes nem gyengült a forint): az utána fizetendő magasabb kamat a költségvetést terhelte, így annak hiányában mutatkozott: a 6,5 százalék alacsonyabb, mint a GDP nominális növekedése.

Ez lényegében az államadósság elinflálása: csak az inflációkövető lakossági állampapírok után fizetett az állam az inflációnak megfelelő, sőt, annál a prémium szintjével magasabb értéket: az államadósság minden más részére jóval alacsonyabb kamatot kellett fizetni, illetve a kifutó adósságot jóval alacsonyabb kamattal lehetett újra finanszírozni. Ez az előny persze eltörpül az infláció okozta károk mellett, inkább csak érdekességből említettük meg. Idén ilyen hatás sokkal kevésbé várható, de nem zárható ki, a nominális GDP növekedése végül magasabb lesz, mint az államháztartási hiánya, így kismértékben csökkenhet is a GDP arányos államadósság szint.

QP | Quality Placement