Hétfő reggel meghallgatja Nagy Mártont a parlament költségvetési bizottsága, ahol a nemzetgazdasági miniszter elmondja, hogy mit vár 2026-ban.

Nagy Márton közölte, hogy a monetáris politika erős szigort folytat, és ennek van gazdasági áldozata, de cserébe leszorítja az inflációt. Hozzátette, hogy azért van szükség ösztönző politikára, hogy segítse a fogyasztásra épített gazdaságot, mindemellett hosszabb távon azonban csak a beruházások növekedése segíthet.

Kapcsolódó

Kiemelte, hogy ennek a politikának azonban ára van, azt mondta:

Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen.

Arról is szót ejtett, hogy az államadósság jövőre stagnálhat, ám a gazdasági növekedés 2026-ban már segíthet az államadósság tekintetében.

Tönkreteszik a németek a GDP-nket

Nagy Márton úgy véli, idén 0,5, jövőre pedig 3 százalékos növekedés várható, s ha nem lenne a fent említett ösztönző politika, akkor ez sokkal jobb is lehetne.  

Kiemelte, hogy azért nincsen itthon 2 százalékos GDP-növekedés, mert a német gazdaság szenvedése ezt nem teszi lehetővé.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés mértékét nem csak az NGM nem találta el, hanem a piaci szereplők sem – mindkét oldal 3,3-3,5 százalékkal számolt, de ez nem jött be.

Az inflációval kapcsolatban elmondta, a kormány beavatkozásai mintegy 1,5 százalékkal csökkentették idén az inflációt, s jövőre még jobb lesz a helyzet:  az év elején akár 2-essel is kezdődhetnek az áremelkedési ütem adatai.

Az átlagos inflációt 3,6 százalék körül várják, pont ennyivel emelkednek év elején is a nyugdíjak.

Bezzeg Románia...

A hitelminősítők tevékenysége kapcsán elmondta, hogy sem a Moody's, sem az S&P nem változtatott Magyaroszág besorolásán, s a héten érkező Fitch-döntéstől sem kell tartanunk. 

Bezzeg Románia ezt nem mondhatja el magáról, ugyanis ott óriási baj van a költségvetéssel, de hát így jár, aki túlmegy egy határon.

Az 5 százalékos költségvetési hiánnyal hatodik Magyarország hátulról, de ez nem a büszkeség jele – közölte a miniszter.

A három alapelv

Nagy Márton szerint a hazai költségvetési politika három alapelven alapul:

  • nem növekedhet a költségvetési hiány,
  • az államadósság fenntartható pályán legyen,
  • az unió által aktivált nemzeti védelmi záradék mozgásterét ne lépje túl a kormány. 

A miniszter úgy véli a költségvetési hiánnyal nincs baj, hiszen nem érkezett komolyabb uniós válasz, illetve a hitelminősítők sem jelezték érdemben a problémát.

Annyit vesznek el a bankoktól, amennyit akarnak

Az NGM első embere úgy nyilatkozott, hogy

fontos, hogy a bankoktól több pénzt vegyünk el és ezt a termelő vállalatok felé csatornázzuk át,

– utalt itt elsősorban az adócsökkentésekre, illetve a Demján Sándor programra.

Hozzátette, hogy a bankok csak parkoltatják az emberek pénzét, sőt szénné keresik magukat, és bőven elbírják, ha a bankadó és az extraprofit adót megduplázzák.