Bár az Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi adatai szerint a kibercsalók továbbra is igen aktívak – csak 2025 második negyedévében több mint 53 ezerszer sikerült megkárosítaniuk a hazai bankok ügyfeleit és majdnem 8 milliárd forintot loptak el –, de várhatóan még aktívabbak lesznek: kihasználják, hogy a Black Friday akciók és a karácsonyi ajándékkeresés közepette a szokásosnál is többen vásárolnak online és választják a házhozszállítást, a csomagautomatás átvételt.

A CIB Bank ezért felhívja a figyelmet, hogy a szokásosnál is körültekintőbbek legyünk, amikor megadjuk fizetési és kézbesítési adatainkat, valamint akkor is, amikor egy adott online kereskedő mellett döntünk. Bártfai Gábor, a CIB Bank információbiztonsági vezetője összefoglalta a top5 kiberbiztonsági tanácsot.

  1. A legjobb a megelőzés: állítsunk be a saját életmódunkhoz, fizetési szokásainkhoz igazított online vásárlási, átutalási, készpénzfelvételi limiteket, kérjünk sms- vagy push-értesítést a tranzakciókról. Az online vásárlásokat virtuális kártyáról intézzük, és arra mindig csak akkora összeget helyezzünk át, amekkorára épp szükség van. Ezek az óvintézkedések segítenek, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a számlán lévő teljes összeghez még akkor sem, ha valahogyan megszerzik a pénz mozgatásához szükséges kódokat.
  2. Kiemelten fontos: soha, senkinek, semmilyen indokkal ne adjuk ki banki azonosítóinkat, jelszavainkat, kódjainkat – aki ilyet kér, biztosan csalási szándékkal közelít.
  3. Ha e-mail, sms, üzenet érkezik, hogy valamilyen probléma adódott a csomagunkkal, soha ne kattintsunk automatikusan a kapott linkre. Ha tényleg várunk a szolgáltatótól küldeményt, hívjuk fel a hivatalos telefonszámon és érdeklődjünk, valóban van-e teendőnk.
  4. Ajándékkeresgélés, vásárlás közben is figyeljünk az intő jelekre: ha valamit az ismert árának a töredékéért kínálnak, az nagy valószínűség szerint átverés.
  5. Ha nem a jól ismert, nagy webáruházak oldalain nézelődünk, szánjunk időt a honlapok ellenőrzésre: nézzük meg az értékeléseiket (ha kevés és/vagy ha csak pozitív, az mindig gyanús), hogy mikor alapították a kereskedő céget (az alig néhány napos/hetes/hónapos bejegyzés szintén intő jel lehet), van-e részletes ÁSZF, kapcsolattartási elérhetőség. Biztos, hogy átveréssel van dolgunk, ha a vásárlás során a fizetési oldalon fel van sorolva az összes magyar bank, és a sajátunkat kiválasztva kell megadni az adatainkat.

Megszaporodhat a csaló telefonhívások száma is, ilyenkor is a legfontosabb, hogy megőrizzük a hidegvérünket. „Ne feledjük: nincs olyan, hogy biztonsági számla, amelyre átutalva biztonságba helyezik a pénzünket, ha ilyennel hívnak fel, az mindenképpen adathalász hívás. Ahogy az is, ha egy másik bank nevében hívnak, majd „átkapcsolnak” a sajátunkhoz. Akkor is azonnal szakítsuk meg a hívást, ha bármilyen program telepítésére akarnak rávenni” – emeli ki a szakértő. Arról, hogy valóban a bankunk hív-e, egyszerűen megbizonyosodhatunk, kérjünk keresztazonosítást:például a hívó fél mondja meg, milyen összegű volt, mikor és hol történt a legutóbbi kártyatranzakciónk – ezt rajtunk kívül csak a bankunk tudhatja.

Bártfai Gábor mindezek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a kibercsalók folyamatosan újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak, ezért mindig gondolkodjunk, mielőtt cselekszünk. Ha pedig mégis megtörtént a baj, azonnal hívjuk fel a bankunkat és mondjuk el, mi történt, mert csak így van esély az összegek visszahívására. Majd haladéktalanul tegyünk feljelentést a rendőrségen, ami szintén elengedhetetlen feltétele annak, hogy az elszenvedett anyagi kár csökkentésére lehetőségünk legyen.