A csalás elleni küzdelemmel foglalkozó legfontosabb európai uniós szervek közötti információcsere hiányosságai gyengítik e küzdelem hatékonyságát az EU-ban - állapította meg  friss jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke.

A jelentés szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO), a tagállamok közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust, valamint az EU rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) közötti információcsere hiányossága hatással van a vizsgálatok számára és gyorsaságára, valamint az Európai Bizottság által gyakorolt felügyeletre és az uniós költségvetés védelmében betöltött szélesebb körű szerepére is.

A számvevők megállapították, hogy az unió pénzügyi érdekeit sértő csalások gyanújával kapcsolatos bejelentések kezelésére szolgáló eljárások túlságosan összetettek.

A rendszer nem biztosítja, hogy minden bejelentés eljusson az Európai Ügyészséghez, hogy az esetleges bűnözői tevékenység szempontjából értékelje azokat.

A bejelentéseknek az OLAF-tól az Európai Ügyészséghez történő továbbítására vonatkozó eljárások nehézkesek, és a két szerv közötti információcsere sem tökéletes, ami behatárolja a további elővigyázatossági intézkedések lehetőségét - írták.

Mindezek orvoslására az uniós számvevőszék új rendszert szorgalmazott a csalásgyanúval kapcsolatos bejelentések és vizsgálatok kezelésének egyszerűsítésére.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy az OLAF, az Európai Ügyészség, az Eurojust és az Europol szerepkörei függetlenek egymástól, tevékenységeik kiegészítik egymást, és eredményes védelmet tudnak nyújtani a csalással szemben.

Közölték továbbá, hogy 2022 és 2024 között az OLAF-hoz és az Európai Ügyészséghez összesen mintegy 27 ezer csalásgyanúval kapcsolatos bejelentés érkezett, ezek egyharmada esetében indítottak vizsgálatot.

 Az ebben az időszakban végzett vizsgálatait követően

az OLAF 615 millió euró visszafizetését javasolta az uniós költségvetésbe, amiből 2024 végéig 23 millió euró került ténylegesen visszafizetésre.

Ugyanezen időszakban az Európai Ügyészség 3 milliárd euró értékű eszközt fagyasztott be. Nyomozásait követően a bíróságok 2024-ben 232 millió euró bűnözői tevékenységből származó összeg visszafizettetésére kötelezték a nemzeti hatóságokat. Az Európai Bizottság azonban nem rendelkezik mechanizmussal annak nyomon követésére, hogy a bíróságok által elrendelt visszafizettetések megvalósultak-e, és ténylegesen visszakerült-e az uniós költségvetésbe a teljes összeg. A számvevők ezért végezetül hangsúlyozták, hogy az uniós bizottságnak javítania kell a csalással kapcsolatos nyomozások nyomon követésének felügyeletét.