Az 1864-ben megalakult tőzsde, amely közel ötven éves kereskedési szünet után 1990-ben újranyithatott és ezáltal egybefonódott a rendszerváltással, emblematikus intézményként járult hozzá a hazai piacgazdasági átmenethez, majd a magyar gazdaság fejlődéséhez a következő évtizedek során.

Június 21-én ünnepelte újjáalakulásának 30. évfordulóját a Budapesti Értéktőzsde. A tőzsde kerek jubileuma alkalmából Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a BÉT elnöke mondott köszöntő beszédet - közölte a BÉT.

Kapcsolódó

Éppen 30 évvel ezelőtt, 1990. június 21-én tartotta meg alakuló közgyűlését az eredetileg 1864-ben megalapított Budapesti Értéktőzsde, amely közel ötven éves kihagyás után nyithatta meg újra a kapuit a rendszerváltás időszakában. A kereskedés kezdetét az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettől kapott csengő jelezte: az újranyitást széles figyelem kísérte, húsz országból közel ezer vendég követte az eseményt.

Indulásának első tíz hónapjában a tőzsde összesített forgalma 10 milliárd forint volt, amely ma jelenkori napi átlagos részvényforgalomnak felel meg. A BÉT legfőbb részvényindexe, a BUX kezdetben  17 részvényt tartalmazott és 1000 pontos bázissal indult, és a 2019-es évet 46 ezer pont felett zárta; az index az elmúlt három évtized során átlagosan évi 14 százalékos hozamot generált, ami vetekszik a legnagyobb külföldi tőzsdeindexek teljesítményével.

1990 óta közel 130 részvénykibocsátó fordult meg a Budapesti Értéktőzsdén, amely napjainkban meghatározó szerepet tölt be mind Magyarország, mind a közép-európai régió tőkepiacán: a 30 év alatt elért dinamikus fejlődésnek köszönhetően a BÉT a régió egyik leginnovatívabb piacává vált, amely a legmagasabb, a fejlett piacok standardjainak megfelelő szolgáltatási színvonalon szolgálja ki az értékpapír-kibocsátókat, kereskedőket és befektetőket a világ minden pontjáról.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!