Ha kirobbanna egy pénzügyi válság Kínában, akkor 526,2 milliárd dollárra lenne szükség a pénzintézetek feltőkésítéséhez - idézte a a New Yorki-i Volatility Laboratory tudományos kutatóintézet szakértőinek megállapítását a Wall Street Journal. A V-Lab csak tőzsdén jegyzett bankokat vizsgált a világ számos országában.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi plusztőkére volna szükségük, ha hat hónapon belül 40 százalékkal zuhanna részvényeik értéke. Legfőképpen olyan nyilvános számviteli adatokra támaszkodtak, amelyeket a bankok állóképességét firtató stressz testek készítői is figyelembe szoktak venni.

Ömlik a pénz

A pekingi vezetés főként infrastrukturális beruházásokból álló mini ösztönzőcsomaggal igyekszik elejét venni annak, hogy lelassuljon a GDP növekedése. Ennek eredményeként júniusban negyedével költött többet a kormány, mint 2013 azonos hónapjában - derült ki a pénzügyminisztérium adataiból. Ugyanakkor a miniösztönzés felrántotta a hitelezést is: a nyár első hónapjában szintén 25 százalékkal, 1,08 ezer milliárd jüanra (174,2 milliárd dollár) ugrott a kihelyezett kölcsönök értéke.

A folyósítás felpörgése összhangban van az elmúlt évek hitelezési boomjával. Eközben azonban - ahogy a gazdasági növekedés lassult, s ezzel nőtt a kölcsönök bedőlésének veszélye - a befektetők szabadulni kezdtek banki részvényeiktől, ami lenyomta ezek árát. A Bank of China, a legnagyobb tőzsdén jegyzett kínai pénzintézet piaci kapitalizációja ennek nyomán a bank könyv szerinti ára alá esett, de a többiek sem állnak sokkal jobban.

Romló helyzet

Az újabb hitelezési hullám tovább növelte a kínai bankrendszerben amúgy is halmozódó kockázatokat. A V-Lab listája szerint a második legkockázatosabb ország Japán, amelynek bankjai egy piaci összeomlás nyomán 495,8 milliárd dollárt nyelnének el, a harmadik Franciaország 347,6 milliárddal, a negyedik az USA 300 milliárddal.

A V-Lab nem vállalkozott arra, hogy megtippelje, mekkora a pénzügyi válságesélye az egyes országok esetén. Azt viszont összesítette, hogy a bankok feltőkésítésének költsége milyen arányban viszonyul a GDP-jükhöz. Ennek alapján Franciaország a legkockázatosabb ország, forrásaikhoz képest ugyanis a francia adófizetőknek kellene a legmélyebben a zsebükbe nyúlniuk országuk bankjainak szanálásához, a második Nagy-Britannia, a harmadik Japán. Ebben az összevetésben Kína csak a tizedik.