Az amerikai Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England vezetői a portugáliai Sintrában, az EKB által rendezett konferencián arra figyelmeztettek, hogy további lépésekre lehet szükség az infláció mintegy 2 százalékos cél felé történő csökkentéséhez. Mindezt annak ellenére, hogy sok közgazdász előrejelzése szerint a további kamatemelések recessziót vagy pénzügyi válságot válthatnak ki.

Lehet, hogy a monetáris politika restriktív, azonban lehet, hogy még mindig nem eléggé az. A munkaerőpiac húzza a gazdaságot

– mondta Jay Powell, a Fed elnöke a jegybanki konferencián. Szavainak azonnal hatása lett a piacon, a következő júniusi kamatdöntő ülésen történő további kamatemelésre a megszólalás előtt még csak 74 százalékos esélyt láttak a befektetők, ez azonnal 79 százalékra ugrott – írta a Financial Times.

Igazán aggódó álláspontot csak Gita Gopinath, az IMF igazgatóhelyettese hangoztatott a konferencián. Ő arra figyelmeztetett, hogy a központi bankoknak fel kell áldozniuk az infláció elleni harcukat, ha a magasabb kamatlábak rendszerszintű pénzügyi válságot váltanak ki.

A befektetők arra számítanak, hogy a Fed, az EKB és a Bank of England még néhányszor emeli irányadó kamatait az elkövetkező hónapokban, különösen mivel a gazdasági növekedés viszonylag rugalmas maradt, a munkaerőpiacok továbbra is nagyon feszesek és a bérek gyorsan emelkednek.

Makacs ellenség az infláció

Az infláció az Egyesült Államokban és az eurózónában csökkent, de az energia- és élelmiszerárakat nem számítva lassabban mérséklődött. Powell kiemelte, miközben az áruk és a lakásárak csökkentek, a Fed még mindig nem látott valódi javulást a munkaerő-intenzív szolgáltatási szektorban. Hozzátette, továbbra sem gondolja, hogy recesszióra lenne szükség ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a munkaerő-kínálat és a kereslet. A bérnyomás továbbra is magas, de határozottan csökkenni fognak – mondta, s felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban még mindig 1,7 betöltetlen állás jut minden munkanélkülire.

Andrew Bailey, a BoE kormányzója úgy látta, az elkövetkező hónapokban nagyon eshet az infláció, azonban szerinte a maginfláció – az energiát és az élelmiszereket nem tartalmazó – sokkal makacsabb. Nem kis részben az Egyesült Királyság munkaerő-kínálatának beszűkülése miatt.

Még Kazuo Ueda, a hagyományosan ultralaza monetáris politikát folytató Bank of Japan kormányzója is azt mondta, hogy országában a bérek és az árak növekedése felgyorsul az évtizedekig tartó szinte stagnálás után. Ez szerinte lehetővé teszi számukra, hogy fontolóra vegyék a rendkívül laza monetáris politika feladását.

„A bérek több mint három évtizede először kezdtek el körülbelül 2 százalékkal emelkedni. Kezdünk változásokat tapasztalni az inflációs várakozásokban és a bérmegállapodások terén. Ez jó jel″ – mondta Ueda.

Christine Lagarde, az EKB elnöke csatlakozott a többi vezető jegybankárhoz és kijelentette, nem lát elég kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy az infláció stabilizálódna és lefelé mozdulna el.

Nem hat az ellenszer

Az eurózóna inflációja 6,1 százalék, míg az Egyesült Államokban 4 százalék és az Egyesült Királyságban 8,7 százalék.

Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management közgazdásza a brit lapnak azt mondta, a jegybankárok úgy tűnik eltökélten készek elviselni egy enyhe recessziót is, ha ez az ára, hogy elérjék inflációs céljukat.

A globális recessziótól való félelem ellenére a világgazdaság eddig kitartott, igaz, a pénzromlás is. Annak ellenére, hogy a jegybankárok igyekeztek határozott hozzáállást tanúsítani és mindenhol azt hangoztatták, eltökéltek a küzdelemben. Ennek eddig kevés hatása volt – mondta Raghuram Rajan, volt indiai jegybankelnök a Bloombergnek.