Az állami beruházások nem voltak megfelelően előkészítve az elmúlt években, sok esetben csak a politikai döntés született meg egy-egy nagy beruházásról, a szakmai előkészületek, a gazdaságossági-megvalósíthatósági vizsgálatok a háttérben maradtak - derült ki abból az interjúból, amit Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke adott a Világgazdaságnak.

Több alkalommal is előfordult az, hogy aszimmetrikus volt az információeloszlás, a szakma többet tudott a megvalósítandó projektről, mint a megrendelő, akit ugyanakkor kötött az elköteleződés. A megvalósításoknál így megugrottak a költségek akár 60-70 százalékkal is, és emiatt a közvélekedés általában rögtön korrupciót kiáltott.

Kapcsolódó

Ugyanakkor az ÁSZ-elnök szerint figyelembe kell venni, hogy ha egy adott piacon rengeteg beruházás fut párhuzamosan, a kapacitások le vannak kötve, akkor az új fejlesztésekhez csak úgy találhatunk kivitelezőt, ha az beleszámolja az árba, hogy más beruházásokról le kell vonulnia, s azért ott kötbért, kártérítést kell fizetnie. Az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg a beruházásokat azzal, hogy az építőcégek az egyik állami beruházást hagyták ott egy másikért.

Korrupciós pletykák

Domokos László szerint a transzparencia képes leginkább elejét venni a korrupciós pletykáknak, az állami vagyon kezelése pedig olyan téma, amelyre ráfér a marketing.Ugyanakkor az ÁSZ szerint az állami vállalatok esetleges tőzsdére vitele nem biztos, hogy hasznos lehet, mivel arra a fokú transzparenciára, amelyet a tőzsde megkövetel, csak hosszabb idő alatt lehet felkészülni, ami talán indokolatlan többletkapacitás-lekötést és jelentős költséget okozna.

Rabszolgatörvény

Az ÁSZ elnöke más vélekedésekkel szemben a túlórakeret emelésében az online pénztárgépekkel és az EKÁER-rel indult gazdaságfehérítés újabb, fontos eszközét látja. Az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások. Ez a megoldás a munkaerőhiány idején sikeresen alkalmazható eszköz, hiszen ilyen környezetben van súlya annak, hogy a dolgozó vállalja-e a pluszmunkát.