Erős hónapja volt a forintnak, a magyar deviza az euróval szemben 1,2 százalékkal, a dollárhoz képest 2,3 százalékkal erősödött. Az egyéves mérleg 6,7 százalék, valamint 18,1 százalék. Az erősödő forint számos előnnyel jár, egyebek mellett segíti az inflációval szembeni küzdelmet, a történetnek azonban vannak vesztesei is, ilyen a magyar agrárium is, azon belül is az exportőrök. 

Az Economx kérdésére Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője foglalta össze a devizaárfolyamok hatását az egyébként igen összetett agrár-élelmiszeripari termékek árazására.

Senki ne irigyelje az agrár exportőröket

Onnan érdemes kiindulni, hogy a magyar agrár-külkereskedelem erősen koncentrált, mintegy 95 százalékban Európában bonyolódik le, ebből 82-85 százalék az arány az EU tagállamokkal. Az import oldalán az EU tagállamok még magasabb, 92-94 százalékos arányt képviselnek. Ebből következően a nemzetközi kereskedelemben az euró elszámolás a meghatározó, a két devizapár közül az euró-forint alakulása a lényegesebb.  

Az erős forint mindenképp rontja az export versenyképességét és erősíti az importét. Ebből következőleg a belföldi árakra is hatással van. Mind a nehezülő kivitel, mind a versenyképesebb import nyomja a belföldi árakat, ez az élelmiszer értéklánc minden tagját érinti, az érdekérvényesítő képességük arányában

– fogalmazott az Erste agrárszakértője.

Aki nagyobb befolyással rendelkezik a költségeire, annak van a legnagyobb mozgástere: ezen múlik, hogy a költségemelkedést, illetve -csökkenést ki milyen gyorsan, illetve lassan juttatja érvényre a kibocsátásai áraiban.

Hozzátéve, a legerősebb érdekérvényesítő képességgel a kiskereskedelem bír. Ezt ott lehet nyomon követni, hogy a beszerzési áraiban azonnal, eladási áraiban elnyújtva érvényesítik az árcsökkenéseket, míg az emelkedéseknél mindez fordítva történik. 

A forint is volatilis, de az agrár jegyzésárak méginkább

Fórián Zoltán szerint a forinterősödés csak még bonyolultabbá teszi az összképet. Hiába stabilizálódik például az euró-forint egy szűkebb sávban, mint például az elmúlt időszakban 380 és 385 közt, az agrártermékek a nemzetközi piacon árazódnak, s nem ritkák a volatilis mozgások:

  • az elmúlt hetekben a tej- és sertésárak (utóbbiak egy év alatt már 30 százalékkal) zuhantak
  • a kalászos gabonák ára pedig évek óta lefelé tart a globális túltermelés miatt (egy tonna búza jegyzésára átszámítva most 63 200 forint)
Búza világpiaci árának alakulása: dollárcent/véka (1 véka 27,2 kg)

De még itt sincs vége, azokat az árakat, amelyek az élelmiszer értékláncban – termelők, feldolgozók, logisztika, nagy- és kiskereskedelem – végül kialakulnak, a devizaárfolyamokon és a nemzetközi jegyzésárakon túl egy sor egyéb tényező befolyásolja. 

"Úgy mint, érdekérvényesítő képesség, szállítási távolság, szállítási körülmények, tételnagyság, minőség, márka, nemzetközi piaci korlátok. Emiatt az árfolyamhatás sosem önmagában jelentkezik, csak egy komplex hatásmechanizmus részeként"– magyarázta Fórián Zoltán. 

Az erős forintnak ugyanakkor pozitív hatása is van, az importon keresztül: elég gondolni a növényvédőszerekre, vetőmagokra, műtrágyákra és a gépekre. Fórián Zoltán szerint az árfolyamhatás kétségtelenül érvényesülhet, lesz költségcsökkentő hatás, de összességében kevés ahhoz, hogy a mezőgazdaság egyre romló jövedelmezőségén érdemben javítson. 

Kapcsolódó