Az elmúlt hónapokban több alkalommal is tiltakoztak fonyódi civilek a Balaton-parti beruházás ellen. A tervek szerint egy 99 lakásos társasház épülne közvetlenül a víz mellett, azon a területen, amelyet sokan Fonyód utolsó szabad vízparti telkeként emlegetnek.

A projektet az ismert beruházó, a Cordia valósítaná meg. A tiltakozók szerint azonban nem pusztán a partszakasz elvesztése a tét, hanem az is, hogy a beruházás egy olyan területen kapott engedélyt, amelynek beépíthetősége régóta vitatott.

Kapcsolódó

Az ügy eljutott Lázárig

A fonyódi lakópark ügye egy siófoki fórumon került újra elő, ahol Papp Annamária, a megalakuló Fonyódi Érdekvédelmi Kör képviseletében kérdezte a minisztert.

A párbeszéd elején Lázár János rákérdezett, pontosan melyik beruházásról van szó, és ki a beruházó. A civil kérdező ugyanakkor jelezte: számukra nem a beruházó személye a lényeg, hanem az engedélyezés logikája és a beépítés jogszerűsége. „Csak azért kérdezem, hogy tudjam, melyik ügyről van itt szó.” Majd hozzátette, hogy „megkaptam a választ.”

Konkrét ígéret az építkezés megállítására nem hangzott el. Ám Lázár jelezte, hogy az ügy már a minisztériumban van:

Ezzel már foglalkozom, és már adtam instrukciókat a kollégáimnak ezzel kapcsolatban.

Más kérdés, hogy az azért a siófoki Lázárinfón sem derült ki, mit jelent a gyakorlatban a vizsgálat, és milyen következménye lehet egy már jogerős engedélyre nézve.

Civil kérdések, óvatos válaszok

A fórumon Papp Annamária részletesen sorolta azokat a szakmai aggályokat, amelyek miatt a civilek nem értik az engedélyezést. Szerinte egy üdülőövezetben elvileg nem állandó lakhatásra szolgáló társasházaknak, hanem üdülőknek, kempingeknek lenne helyük, ráadásul az érintett egyhektáros területet minden oldalról közhasználatú zónák határolják.

Jogállami kérdések a háttérben

A miniszteri megszólalást követően a helyi közösségi felületeken és Facebook-csoportokban többen arra hívták fel a figyelmet: egy jogállamban azért talán mégsem informális egyeztetéseknek kellene eldönteniük egy beruházás sorsát, hanem annak, hogy az engedély jogszerű-e.

Ha igen, akkor az építkezés megállíthatatlan, ha nem, akkor a hatóságnak kellene visszavonnia az engedélyt – függetlenül attól, ki és miről egyeztet.

Mások attól tartanak: ha hónapok múlva nem lesz politikai akarat az ügy napirenden tartására, a beruházó addigra jogerős engedély birtokában teljesen szabályosan megkezdheti az építkezést – na meg persze az értékesítést. 

Lázár Jánost kérdezik
Lázár Jánost kérdezik
Kép: Youtube

A siófoki fórum után az ügy parlamenti szintre, pontosabban Kövér László asztalára is került. Németh Helga DK-s jelölt és önkormányzati képviselő, párttársával, Arató Gergellyel a házelnökhöz fordultak, épp Lázár János minapi ígérete apropóján. A Kövér Lászlóhoz címzett, de a minisztert megszólító levélben a szerzők nemcsak az engedélyezés jogi hátterét kérik számon, hanem további aggályokat is megfogalmaznak. Hivatkoznak arra, hogy „jogellenes elkerítés gyanúja is felmerült” a beruházás környezetében, ami szerintük a közhasználatú partszakaszhoz való hozzáférést is érintheti. A politikusok azt kérik, hogy ezek a körülmények is kerüljenek a vizsgálat fókuszába, különösen annak fényében, hogy Lázár János korábban nyilvánosan jelezte: foglalkozik az üggyel.

Mit tud az önkormányzat?

A fonyódi önkormányzat láthatólag igyekszik távol maradni a vitától. Erdei Barnabás, a város fideszes polgármestere nemrég arról számolt be, hogy egyeztetés zajlott a Cordia vezetőivel és a Fonyódi Érdekvédelmi Kör képviselőivel, a főépítész részvételével.

A városvezetés szerint a beruházás érvényes építési engedéllyel rendelkezik, az önkormányzat célja pedig az átlátható és jogszerű eljárás.

Ugyanakkor továbbra sem világos, hogyan jutott el a projekt az engedélyig.

A Telex korábban több fonyódi önkormányzati képviselővel és környéken élő lakóval is beszélt, de senki nem tudta pontosan megmondani, miként zajlott az engedélyezési folyamat. Többen úgy tudták, hogy az építési szabályok módosítását a kormányhivatal több körben nem engedte át, és végül országos szinten, valahonnan Budapestről adtak zöld utat a projektnek.

Nem módosult a szabályozás – akkor hogyan?

A legegyszerűbb magyarázat az lett volna, hogy az önkormányzat a beruházás érdekében módosítja a településrendezési tervet, és lakóövezetté nyilvánítja az addig üdülőövezetnek számító telket. Erdei Barnabás polgármester azonban azt közölte: sem a belterületi szabályozási tervet, sem a telek beépíthetőségi szabályait nem módosították.

A még beápítetlen parti telek Fonyódon
A még beépítetlen parti telek Fonyódon
Kép: Google Maps

Persze felmerül a kérdés: ha nem történt szabályozásmódosítás, akkor pontosan milyen jogi konstrukció alapján született meg az engedély.

Dübörög a kampány, elhárított vádak, törölt kommentek

A lakópark-ügy időközben politikai síkra is terelődött. Az időközben az ügybe belekeveredett, vagy inkább belekevert helyi Tisza sziget 2025 végén közleményben utasította vissza azt az időközben azt az állítást, hogy köze lenne a beruházáshoz, és hangsúlyozta:

elfogadhatatlannak tartják a Balaton-part áron aluli értékesítését. 

A gyanút egyébként egy ismert, kormánypárti újságíró dobta be a Facebookon, ám a bejegyzés azóta nem olvasható. 

A konkrétan megszólított magánszemély, aki nem mellesleg helyi szinten jól ismert ingatlanos, ugyanezen a fórumon elismerte: valóban jóban van a Cordia tulajdonosával, évekkel ezelőtt valóban felhívta a figyelmét egy önkormányzati pályázatra, de szerinte a telket más beruházó is megvette volna, és a projekt nem politikai alapon indult. „Azt is megértem, hogy a helyben lakókat zavarja.

De ez egy üdülőhely, szüleimet meg a piac zavarja, mégsem cirkuszolnak.

– írta kommentben a Tisza-csoport bejegyzéséhez. 

A politikai vita ezzel együtt nem csillapodott.

Polgármester a partvonalon

Miközben a civilek tiltakoznak, az ellenzék petíciózik, a miniszter vizsgálatról beszél, a fonyódi önkormányzat látványosan hallgat. A fonyódi polgármester nyilvánosan legalábbis nem akar konfrontálódni, ám nem is határolódott el a beruházástól: ő is a jogszerűségre hivatkozik, miközben a döntési mechanizmus továbbra is finoman szólva homályos. Mindenesetre a ritka adottságokkal rendelkező, gyakorlatilag utolsó part menti ingatlan értékesítésekor már ő maga is az önkormányzati testület tagja volt, mi több, 2018-tól a város alpolgármestere volt – rálátása tehát bizonyára lehetett az adásvétel körülményeire. 

Megszólalt a Cordia – a döntéshozók hallgatnak

A beruházó Cordia lapunk kérdéseire részletes választ küldött. A cég szerint a The View by Cordia projekt engedélyezése a hatályos jogszabályok és helyi előírások betartásával történt, együttműködve a hatóságokkal és az önkormányzattal. Állításuk szerint az érintett terület nem volt szabadstrand vagy közpark, hanem régóta beépíthető építési telekként szerepel a nyilvántartásokban, és az önkormányzat célja hosszú ideje az volt, hogy ott fejlesztés valósuljon meg.

A Cordia hangsúlyozta: a telket 2018-ban vásárolták meg, beépítési kedvezményt nem kaptak, és az engedélyezési folyamat megkezdése előtt nem történt szabályozási terv módosítás. A 2025 júniusában hatályba lépett, egyes üdülőövezetekben a lakásépítést tiltó rendelet szerintük nem érinti a projektet, mivel az eljárás már korábban megindult.

A cég szerint a Balaton partjának mintegy 10–12 méteres sávja továbbra is közterület marad, szabadon megközelíthető lesz, a betonozott csatornameder nem része a beruházásnak. A fejlesztés részeként közműfejlesztéseket végeznek, és a környező utcát is átépítik. Álláspontjuk szerint egy lakóépület forgalma kisebb terhelést jelent, mint egy hasonló méretű szálloda.

Miközben a beruházó három napon belül válaszolt kérdéseinkre, Lázár János minisztériuma és a fonyódi önkormányzat a cikk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre. Pedig a miniszter nyilvános fórumon vizsgálatot ígért, a városvezetés pedig korábban az átlátható eljárás fontosságát hangsúlyozta.

Ígéret és engedély

Lázár János megszólalása mindenesetre kérdéseket vet fel a döntéshozatal rendjéről. A miniszter ugyan nem ígért konkrét intézkedést, de jelezte, hogy az ügyet vizsgálják. Ez önmagában nem lenne szokatlan egy helyi konfliktus esetében, pláne nem kampányidőszakban, ugyanakkor egy jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásnál felmerül a kérdés: milyen mozgástere lehet itt a politikának. Ha az engedély megfelel a jogszabályoknak, akkor az építkezés sorsát nem politikai ígéreteknek, hanem hatósági döntéseknek kellene meghatározni. Ha viszont nem felel meg, akkor annak jogi következményei kell hogy legyenek.