A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölte a 2025 negyedik negyedéves GDP-adatokat, amelyek negatív meglepetést okoztak.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a magyar gazdaság teljesítménye mindössze 0,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, negyedéves alapon pedig 0,2 százalékos bővülés mutatkozott.

Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője kiemelte, hogy az adat elmarad az előzetes várakozásoktól, amelyek negyedéves és éves alapon is magasabb bővülést prognosztizáltak.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy fogalmazott:

„a magyar gazdaság tehát továbbra is egy alacsony növekedési szinten van, bár nincs recesszió, de az érdemi növekedés továbbra is hiányzik”.

A teljes 2025-ös évet tekintve a nyers adatok szerint 0,4, a kiigazított adatok szerint 0,3 százalékos növekedés valósult meg. Molnár szerint az eltérés oka, hogy 2024-ben – habár szökőév volt – eggyel kevesebb munkanap jutott.

A GDP-adatról Regős elmondta, hogy „ez érdemben elmarad az Európai Unió átlagától, de a régiós országok szintjénél is alacsonyabb”.

A vezető közgazdász szerint a gyenge teljesítmény több okra vezethető vissza:

  • az uniós források jelentős részének elmaradása,
  • a mezőgazdaság nehézségei,
  • az ipar régiót is alulmúló teljesítménye
  • és a magas államadósságból következő nagyobb finanszírozási költségek mind szerepet játszottak.

A kormány szerint a háború fogja vissza a növekedést

A Nemzetgazdasági Minisztérium a GDP-adat megjelenése után kiadott közleményében a szomszédban zajló háború elhúzódását jelölte meg a gyenge növekedés fő okaként.

A tárca szerint a kormány mindent megtesz, hogy a háború negatív hatását semlegesítse, és „békegazdaságot épít”. A közlemény szerint a fogyasztásösztönző kormányzati intézkedések eredményeképpen 2025-ben 5 százalékkal bővült a fogyasztás, ami 2 százalékponttal húzta fel a GDP teljesítményét.

A minisztérium álláspontja szerint ezen intézkedések nélkül a magyar gazdaság recesszióba fordult volna.

A kormány a fogyasztás élénkítése érdekében emelte a béreket – többek között 11 százalékkal a minimálbért –, csökkentette az adókat a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességével és a családi adókedvezmény megduplázásával, valamint meghosszabbította és kiterjesztette az árréscsökkentést.

A tárca közleménye szerint a gazdaság teljesítményéhez a tovább élénkülő fogyasztás mellett egyre erőteljesebben az ipar és a beruházások növekedése járulhat hozzá, amit a Demján Sándor Program, a fix 3 százalékos kkv-hitel, a 150 új gyár program és a 90 milliárdos kkv-adócsökkentés is támogat.

Az ipar húzza vissza, a szolgáltatások mentik a helyzetet

A KSH nem közölt részletes adatokat az első becslésben, de az már látszik, hogy az ipar gyenge teljesítménye továbbra is erőteljes visszahúzó erőt jelent.

Regős szerint ebben a német gazdaság alacsony növekedése és a hiányzó kereslet mellett a belső tényezőket sem szabad elfelejteni.

A közgazdász hozzátette, hogy ez azért is különösen problémás, mert „a gazdaságpolitika célkitűzéseinek középpontjában az ipar állt”, és az ágazat a jelentős támogatások ellenére sem tud bővülni.

Molnár úgy látja, hogy az ipar gyengesége mögött továbbra is a külső kereslet gyengélkedése, elsősorban a német gazdaság elhúzódó válsága áll, amely negatívan hat az exportorientált hazai ipari termelésre.

Hozzátette: a jelentős szabad kapacitások és a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság a vállalatok beruházási hajlandóságát is mérsékelte.

A szolgáltatások – azon belül a pénzügyi szektor és a kereskedelem – viszont pozitívan járultak hozzá a GDP-hez. Regős szerint az ágazat „az elmúlt években is stabilan tudott növekedést produkálni, gyakran mentette meg a GDP-t”.

window.addEventListener("message",function(a){if(void 0!==a.data["datawrapper-height"]){var e=document.querySelectorAll("iframe");for(var t in a.data["datawrapper-height"])for(var r,i=0;r=e[i];i++)if(r.contentWindow===a.source){var d=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";r.style.height=d}}});

Molnár a szolgáltatások esetében a fogyasztás szerepét emelte ki: az emelkedő reálbérek és a családtámogatások bővülése a negyedik negyedévben is pozitív hozzájárulást eredményezhetett.

Az építőipar szintén pozitívan teljesített – Molnár szerint az ágazat bővülése mögött az állami, elsősorban útépítési kereslet állt, és fokozatosan a lakásépítések hatása is megjelenhetett az év végén.

Mit hoz 2026?

A szakértők egyetértenek abban, hogy felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása volt a növekedés fő motorja.

A növekvő reálbérek, a családi adókedvezmény növekedése és a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége növelte a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét

– emelte ki Regős. Szerinte érdemes lesz figyelni a pontos adatokat a második becslésnél, „hiszen abból kiderül, mennyire is voltak óvatosak vagy költekezőek a háztartások”.

A beruházásoknál viszont nem várható gyors fordulat. Regős szerint az alacsony kereslet eltántorítja a vállalatokat, de „az önkormányzatok és az állam forráshiánya, valamint a hazánknak járó uniós források visszatartása sem növeli a beruházásokat”.

Molnár hozzátette: a GDP-adat arra utal, hogy a negyedik negyedévben sem állt meg a beruházások zsugorodása.

A Gránit Alapkezelő 2,0-2,5 százalékos bővülést tart elérhetőnek 2026-ban, amit az alacsony mezőgazdasági bázis, az új gyárak beindulása és a növekvő fogyasztás támogathat.

Molnár szintén optimista: szerinte a várakozásoknál kedvezőtlenebb adat ellenére idén még elérhető a 2 százalék feletti növekedés. Ehhez azonban feltétel, hogy a külső kereslet rendeződjön, a német gazdaságban a fiskális költekezés fordulatot hozzon, és a nagyberuházások termőre forduljanak.

A beruházási hajlandóság javulását a bizonytalanság mérséklődése és a geopolitikai konfliktusok enyhülése – elsősorban az orosz–ukrán háború lezárása – tudná tovább fokozni. Regős azzal zárta elemzését: „Reméljük, amikor egy év múlva hasonló összegzést írunk, nem kell csalódnunk.”

Korábban három másik szakértővel vizsgáltuk meg a legfrissebb GDP-számokat, körképünket ide kattintva olvashatja el. 

Kapcsolódó