Még 2014 végén alaposan átírta a kereskedelmi törvényt a harmadik Orbán-kormány, amelyben rohamot indítottak a külföldi áruházak ellen. A szabályozás szerint ha egy cég, amelynek nettó árbevétele többségében napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből származik, és két egymást követő évben a nettó árbevétele külön-külön legalább 15 milliárd forint, de veszteséget termel vagy nullszaldós, nem árusíthat többé napi fogyasztási cikkeket - azaz becsukhat.

Az új szabály 2018-tól lépett hatályba, de most gyorsan vége lehet - írta a portál.

Kapcsolódó

Kedd délután ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter a kormány nevében benyújtott a parlament elé egy törvényjavaslatot, amely eltörölné ezt a törvényt.

Az indoklás szerint az Európai Bizottság álláspontja alapján a szabályozás nincs összhangban a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó alapelvi uniós rendelkezésekkel. Brüsszel először úgynevezett pilot eljárás keretében, majd 2016. február 26-ától hivatalos felszólítás kibocsátásával kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálja a magyar szabályozást, 2017. július 7-én indokolással ellátott véleményi szakba léptetve az eljárást.

Az ominózus jogszabályt még 2014. decemberében fogadták el, a 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett. Az akkori indoklás pedig úgy szólt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. A kabinet úgy látta, hogy az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál. A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.

Kép forrása: Shutterstock