Török Zoltán szerint mindez a külső környezet, azaz a világgazdaság átalakulásával, az állami beruházások fokozatos visszaesésével, ebből következően pedig az építőipar gyors ütemű növekedésének lassulásával magyarázható.

Az Amerikai Egyesült Államokat és az európai országokat követően Magyarország is elérte a gazdasági ciklus csúcsát, így egy fokozatosan lassuló gazdasági növekedési pályára kell átállni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára ez azt jelenti, hogy a jegybanknak lépéseket kell tennie az emelkedő kamatkörnyezet kialakítására - vélekedett az elemző.

Kapcsolódó

A kamatkörnyezet normalizálódásának első lépése - akár még az idén decemberben - a likviditást szűkítő intézkedések bejelentése lehet, ezt követően pedig az irányadó bankközi kamatoknál várnak fokozatos emelkedést. Ugyanakkor arra számítanak, hogy az MNB a kamatfolyosót csak 2019. harmadik negyedévében mozdítja majd el.

Mindezek a változások segítenek elkerülni a forint árfolyamában esetlegesen bekövetkező nagyobb kilengéseket, ezáltal az év végén és 2019. elején várhatóan 320 forintot kell majd egy euróért fizetni - mondta a vezető elemző.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen makrogazdasági elemzője az MTI-nek elmondta, hogy nem kell jelentős mértékű kamatemelésre készülni. Az MNB-nek az inflációs környezet változásából fakadó változásokat kell ilyen módon kezelnie.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint októberben 3,8 százalékos volt a fogyasztói árak éves emelkedése. Az infláció már az ötödik hónapja haladta meg a 3 százalékot és Török Zoltán szerint jövőre sem várható jelentős visszaesés, ugyanakkor további emelkedésre sem számít.

Az infláció emelkedése mögött húzódó folyamatok közül a vezető elemző kiemelte az ipari és az építőipari árak gyors ütemű drágulását, valamint a béremelkedést, ami bár fenntartja a gyors gazdasági növekedést, ugyanakkor inflációs nyomást is okoz.

Pálffy Gergely a kedvezményes lakásáfa alkalmazhatóságának meghosszabbításával kapcsolatban kifejtette: ezzel a lépéssel a kormány csökkentette a kialakult bizonytalanságot, amely azért volt jelentős, mert országszerte, de főleg a fővárosban a most még folyamatban levő vagy még el sem kezdett átadások nagy része átlag féléves csúszásban van.

Emlékeztetett, Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán jelentette be, hogy a kormány javaslata alapján 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Pálffy Gergely rámutatott, hogy mivel a fejlesztők az utóbbi pár évben jelentős bérköltségekkel szembesültek, ezért az eredeti 27 százalékos áfa és az 5 százalékos áfa közti különbözet legfeljebb a fejlesztőknek tudott segíteni a megemelkedett bérköltségek ellensúlyozásában, vagyis az 5 százalékos lakásáfa nem befolyásolta jelentősen a lakásárak nominális árdinamikáját.