A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) Energetikai Munkacsoportja elkészítette legfrissebb energiahatékonysági felmérését és kiadványát, amely részletesen bemutatja, hogyan reagált az ágazat az energiaválság kihívásaira, és milyen eredményeket hoztak a beruházások az elmúlt években. 

Az adatok alapján a bevásárlóközpontok és hipermarketek energiafelhasználásuk 80 százalékát árammal fedezik, melyből egyre jelentősebb arányt képvisel a megújuló energiaforrások alkalmazása. Az energiahatékonysági beruházásokat végrehajtó házak átlagosan 15-20 százalékos energiafelhasználás-csökkenést értek el az elmúlt években. 

Kapcsolódó

Az MBSZ energiahatékonysági felmérése szerint az elmúlt öt évben a budapesti és vidéki bevásárlóközpontok mintegy 90 százalékában történt valamilyen energetikai korszerűsítés vagy felújítás. A megvalósult beruházások összértéke - felmérésünk alapján - iparági szinten meghaladta a 30 milliárd forintot, és átlagosan 15–20 százalékos energiamegtakarítást eredményezett.

A legnagyobb arányban 5–10 százalék közötti megtakarítást jeleztek vissza a létesítmények, de minden ötödik beruházásnál 10–30 százalékos csökkenés is kimutatható volt az energiafelhasználásban.

A fejlesztések közül a világítás- és fűtéstechnikai modernizációk voltak a legelterjedtebbek:

  • a budapesti központok 67 százalékában már befejeződött a LED-es világításra való átállás (ez a folyamat már 10-12 éve elkezdődött és napjainkig tart),
  • 40 százalékukban bevezettek idő- vagy mozgásvezérelt rendszereket,
  • a hűtési és fűtési rendszerek optimalizálásánál pedig minden második központ végzett korszerűsítést az elmúlt években.

A beruházások méretét tekintve a legtöbb projekt 100–500 millió forint közötti költségvetésű volt, de több olyan fejlesztés is megvalósult, amely meghaladta az 1 milliárd forintot, sőt akadt 5 milliárd feletti is. A következő 1–3 évben a budapesti válaszadók 80 százaléka, míg a vidéki üzemeltetők 72 százaléka tervez már most további energiahatékonysági fejlesztéseket.

A megújuló energia hasznosítása is egyre hangsúlyosabb, itt érdemes megemlíteni, hogy a napelemes rendszerek 400–1000 kWp teljesítményűek, és már több mint 180 000 m2 tető- és parkolófelületet vontak be az energiatermelésbe. A legtöbb beruházás kizárólag az épület saját fogyasztását fedezi, de az energiatároló kapacitások is bővülnek, amelyek további felhasználási rugalmasságot eredményeznek— ezek általában 300 és 900 kW közötti rendszerek.

Rácz József, a kecskeméti Malom Központ vezetője, az MBSZ Felügyelőbizottságának tagja és az Energetikai Munkacsoport vezetője elmondta: „a felmérés megerősítette, hogy a hazai bevásárlóközpontok komoly előrelépést tettek az energiahatékonyságban. A modernizációk mögött ma már nemcsak gazdasági, hanem környezettudatos megfontolások is állnak. A fejlesztések kézzelfogható eredményeket hoztak: az energiafelhasználás csökkent, a rendszerek megbízhatósága javult, és egyre több szereplő gondolkodik integrált energiamenedzsmentben.”

Prosits Attila, az MBSZ elnöke hozzátette, hogy "az ilyen, tagságunk körében végzett átfogó kutatások kulcsfontosságúak, mert aggregált formában mutatják meg az iparág teljesítményét. Ezek az adatok nemcsak a piac értelmezését segítik, hanem alapot adnak a nemzetközi összehasonlításokhoz és az érdekképviseleti munkánkhoz is.”

Az energiahatékonyság mellett további lehetőségek a jövőre nézve a szürkevíz-hasznosítás, az elektromos autótöltők bővítése és a napenergia-rendszerek telepítése. Vagyis a magyar bevásárlóközpontok az energiaválság után is stabil, környezettudatos és fejlődő irányt képviselnek az európai kiskereskedelmi ingatlanpiacon.