A maszol.ro idézi Tánczos Barnát, a korábbi romániai környezetvédelmi minisztert, aki szerint az elmúlt fél évben hozott néhány rossz döntést a román szaktárca jelenlegi vezetése, melyek nehezebb helyzetbe hozzák a termelőket és a kiskereskedőket. A pénztárgépek karbantartását végzők, a könyvelési és a forgalmazó cégek abban bíznak, legalább januárban a minisztérium ad néhány konkrét eligazítást. Addig a könyvelési programokkal felkészülnek ugyan, de a kisboltokban, ahol nincsenek digitalizálva az folyamatok, nem tehetnek egyebet: várnak - írta a portál. 

Ma még nagyon kevés olyan palack van forgalomban, amelyen rajta van a körkörös nyilakat ábrázoló logó, holott az eredeti terv az volt, hogy december 31-e után már ne lehessen ilyen címke nélküli palackot forgalmazni, illetve importálni

– részletezte a helyzetet Tánczos Barna. Arra is kitért, a minisztérium nem hozott meg egy sor döntést, amelyek a pénztárgépek átállítására, a könyvviteli és a pénzügyi folyamatokra vonatkozik, ez szintén nehezíti a kisboltok és a visszaváltó központok mindennapjait. Tánczos Barna erre felhívta a jelenlegi miniszter, Mircea Fechet figyelmét, de azt a választ kapta, hogy

„majd megoldódik”.

Ezt a hozzáállást Tánczos Barna nem érti, hiszen időben, már két évvel a bevezetése előtt elkezdték Romániában a rendszer kiépítését, előkészítették a megfelelő döntéseket.

Lett volna idő felkészíteni a szereplőket, jó munkát végezni, de lelassultak a folyamatok. Nem kellett volna a véletlenre bízni

– tette hozzá a szakpolitikus.

Üvegvisszaváltási kisokos: nehéz helyzetbe kerülhet közel 800 ezer magyar

A jövő évtől itthon is bevezetik a kötelező visszaváltási rendszert, amelynek értelmében 50 forintos betétdíjat kell fizetni. Így kerülhet nehéz helyzetbe közel 800 ezer magyar - KATTINTSON!

De nagy baj lehet a kötelező visszaváltási rendszer januári startjából Magyarországon is. A gyártók ugyan a rendszer bevezetésére fél év türelmi időt kapnak, azonban számos kérdés tisztázatlan.

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) rendelete szerint visszaváltási díjas terméknek számítanak a fogyasztásra kész és a koncentrátum italtermékek palack vagy doboz formájú csomagolása, amennyiben annak alapanyaga műanyag, fém vagy üveg, űrtartalma pedig 0,1 liternél több, de 3 liternél kevesebb. Azok a gyártók, akik 5000 darabnál kevesebb terméket hoznak forgalomba, azok felmentést kapnak a rendszer bevezetése alól.

A nem újrahasználható termékek visszaváltási díja 50 forint lesz, ennyit kapunk vissza a pénzünkből, ha visszaváltjuk.

A rendelet szerint az új rendszer átmeneti időszaka 2024. június 30-ig tart majd, ezután már csak a DRS rendszerbe tartozó termékek kerülhetnek forgalomba. Ezután azonban komoly kockázata lehet annak, hogy átmenetileg nem lesznek elérhetők bizonyos termékek, amennyiben a regisztrációs folyamatok elhúzódnak.

Ezért ebben az időszakban előfordulhat, hogy ugyanazok a termékek különböző árakon lesznek elérhetők, mivel a visszaváltási díj miatt drágábbak lesznek az újonnan csomagolt termékek.

Az Economx korábban a nagyobb kereskedelmi egységeket megkérdezte arról, hogy hány üzletükbe vezetik be az új rendszert. A következő válaszokat kaptuk:

  • A SPAR a lehetőségeihez mérten felkészülten várja az indulást. „A MOHU-val közösen ebben a pillanatban is folyik a visszaváltó berendezések telepítése, melyben 345 üzletünk érintett.”
  • A Tescónak 147 darab 400 négyzetméter feletti üzlete van, a törvény előírásainak megfelelően ezekben fogják üzemeltetni az automatákat.
  • Az Auchan áruházak mindegyike 400 négyzetméter feletti, így az összes üzletben lesznek automaták. „A telepítések már elkezdődtek, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy vásárlóink kényelmesen tudják használni az új megoldást.”
  • A Lidl szintén megkezdte a felkészülést. Minden áruházukban elérhetőek lesznek a visszaváltó automaták, amelyek telepítése folyamatos.
  • Az ALDI összes üzlete 400 négyzetméter feletti eladótérrel rendelkezik, ezért mindenhol elérhető lesz januártól. Mivel az átmeneti időszak alatt még kaphatóak lesznek termékek visszaváltási díj nélkül is, ezeket a DRS-automaták visszaadják majd, az ilyen termékek elhelyezésére szelektív tárolót helyez el az üzletlánc – válaszolták.
  • A PENNY-nél is zajlanak az egyeztetések és előkészületek. Az automaták számáról a következőt írták: „mindent megteszünk azok optimális elhelyezése érdekében az épületek paraméterei és a hatósági előírások szabta keretek között”.

Ez azért is fontos kérdés, mert Magyarországon átlagosan 416 kilogramm az egy főre jutó hulladék mennyisége, lényegében 2016 óta nem tudunk ebben sem fejlődni. Az éves energetikailag hasznosított települési hulladékot tekintve több mint 80 kilogrammal vagyunk elmaradva az uniós átlagtól, közben kopogtat a „hozd vissza a palackot” időszak.

Legutóbb a KSH adataira hivatkozva mutattuk be, hogy Magyarországon a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egy főre jutó mennyisége a Balaton környékén a legmagasabb. A toplista első helyén Balatonakarattya majd Zamárdi és Balatonfenyves áll. A sok turistát vonzó településeken több hulladék keletkezik, mint amennyi az ott lakók száma alapján várható lenne.

Nézzük részletesen a Balaton környéki hulladék begyűjtési adatokat (kilogramm/fő)

  • Balatonakarattya: 1628,5
  • Zamárdi: 1391,7
  • Balatonfenyves: 1381,7
  • Szántód: 1258,5
  • Balatonvilágos: 1184,9

A fővárosban például az egy főre jutó évente elszállított hulladék mennyisége 360,4 kilogramm.