Az Európai Unió történelmi jelentőségű döntést hozott az orosz földgáz importjának teljes megszüntetéséről – jelentette ki Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos hangsúlyozta, hogy a döntés végleges, nem ideiglenes intézkedés, és nem is vizsgálják felül sem gazdasági megfontolások, sem egy esetleges jövőbeni béke esetén.

„Ez egy végleges nem. Egy soha többé. Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit” – fogalmazott Jørgensen, aki szerint az Európai Unió egyértelmű üzenetet küld Moszkvának, Washingtonnak és a világ többi részének is. Hozzátette, hogy a lépés érzékeny bevételkiesést okoz Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének, és egyúttal azt is bizonyítja, hogy az uniós tagállamokat nem lehet energiával zsarolni.

A biztos közölte azt is, hogy

az Európai Bizottság a jövő év elején javaslatot terjeszt elő az orosz olajimport, majd ezt követően a nukleáris együttműködés megszüntetésére is. Célként jelölte meg az orosz energia teljes kizárását az európai piacról.

A döntés azonban éles ellenállásba ütközött a magyar kormánypárti képviselők részéről. László András, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz energiát érintő szankciók szerinte nem érték el eredeti céljukat, miközben az európai gazdaságra aránytalan terheket róttak.

Felidézte, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban azt ígérte, hogy a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot, ám véleménye szerint inkább Európa fizeti meg az árát.

Az IMF számításaira hivatkozva elmondta, hogy Magyarország gazdasága akár 4 százalékkal is visszaeshetne, ha az orosz energiahordozók helyett más forrásból kellene gázt és olajat beszerezni. Szerinte a rezsiköltségek megháromszorozódnának, és az üzemanyagárak is jelentősen emelkednének.

László András szerint miközben Brüsszel szolidaritásról beszél, annak költségeit végső soron az európai családok és az ipar viselik. Figyelmeztetett arra is, hogy az uniós döntéshozatal során alkalmazott jogi megoldások akár újabb jogvitákhoz vezethetnek.

Dömötör Csaba EP-képviselő felszólalásában gazdasági oldalról közelítette meg a kérdést. Rámutatott, hogy

több tagállam számára az alternatív energiaforrások jóval drágábbak, mint a keleti beszerzés, és az európai vállalatok jelenleg akár ötször annyit fizetnek az energiáért, mint amerikai versenytársaik, ami jelentősen visszafogja a gazdasági növekedést.

Szerinte az uniós szankciók hatása tartós, magas energiaárak, romló versenyképesség és lassuló GDP-növekedés jellemzi az európai gazdaságot, miközben az ipari szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.

Kapcsolódó