2024-ben a mezőgazdasági ráfordítási árak átlagosan 6,4 százalékkal csökkentek. Ezen belül különösen jelentős volt a műtrágyák árának esése, amely 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A 2024-es évet összefoglaló mezőgazdasági jelentés szerint a gabonafélék terméshozama a kedvezőtlen időjárás következtében 16 százalékkal maradt el a 2023-as szinttől. Ezzel szemben az élő állatok volumene 5,8 százalékkal, míg az állati termékeké 2,9 százalékkal növekedett. A búza esetében 10 százalékkal csökkent a terméseredmény, de az előző évi raktárkészletek bősége miatt a termelői ár 8,4 százalékkal mérséklődött. 

Magyarországon a mezőgazdaság teljes kibocsátásának volumene 2024-ben 3,7 százalékkal csökkent. Ehhez a növénytermesztési termékek 9,9 százalékos visszaesése, illetve az állattenyésztés 4,9 százalékos növekedése egyaránt hozzájárult. A legnagyobb termelő országok között Franciaország kibocsátása 3,5 százalékkal, Németországé pedig 0,5 százalékkal csökkent. Az Európai Unió mezőgazdaságának összesített kibocsátási értéke 529 milliárd eurót tett ki, ami 1,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az uniós mezőgazdasági termeléshez legnagyobb arányban Franciaország (17 százalék), Németország és Olaszország (14–14 százalék), valamint Magyarország 2,0 százalékkal járult hozzá. 

2024-ben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 0,5 százalékkal növekedett. A GDP volumenét elsősorban a szolgáltatószektor javította, amely 1,1 százalékos bővülést mutatott, miközben az ipar 0,6, a mezőgazdaság pedig 0,3 százalékponttal csökkentette a növekedést.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság 2024-ben a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez 2,8 százalékkal járult hozzá, ami 1,2 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot (1,6 százalék).

Összehasonlításképpen Németországban ez az arány 0,8 százalék, Franciaországban 1,4 százalék, Olaszországban 2,0 százalék, míg Lengyelországban 2,6 százalék volt. 

Tejből és gyümölcsből jól állunk

Egy átlagos évben a hazai gazdaságok jelentősen meghaladják a belföldi szükségleteket a gabona- és zöldségfélék termelésében. 2023-ban például gabonából 6,2 millió tonnát exportáltak a belföldi felhasználás mellett.

A gyümölcstermelés a hazai fogyasztás körülbelül 82 százalékát fedezte, de az itthon nem termeszthető gyümölcsök importja meghaladta a 0,4 millió tonnát.

Az állati eredetű élelmiszerek közül a sertéshús külkereskedelmi mérlege kiegyensúlyozott, míg a baromfihús exportja két és félszerese a behozatalnak. 

A belföldön előállított tej mennyisége (1976 millió liter) gyakorlatilag teljes mértékben fedezte a hazai fogyasztást (2000 millió liter). A tej és tejtermékek exportja (985 millió liter) és importja (1022 millió liter) hasonló nagyságrendű volt. 

Szép a hozam a külkereskedelemben

2024-ben a mezőgazdasági termékek Magyarország összes termékkivitelének 9,1 százalékát tették ki. Az agrárium exporton belüli aránya az elmúlt években érdemben nem változott.

A mezőgazdasági termékek kivitelének értéke 5183 milliárd forintot, míg behozatala 3826 milliárd forintot tett ki, így a termékcsoport 1358 milliárd forintos aktívummal zárta az évet.

Folyó áron számolva az export értéke 6,3 százalékkal, az import pedig 3,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az agrártermékek exportmennyisége meghaladta a 16 millió tonnát, ami 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedésben kiemelkedő szerepet játszott a zöldségfélék és gyümölcsök 9,0 százalékos, a gabona és gabonakészítmények 7,5 százalékos, valamint az italok és dohánytermékek 18 százalékos exportérték-emelkedése. 

2024-ben a mezőgazdasági termékek a teljes hazai importérték 7,3 százalékát tették ki, ami 0,4 százalékponttal magasabb arány, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági termékek behozatalának értéke folyó áron 3,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a mennyisége 13 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az importérték növekedése az ágazaton belül különösen a zöldségféléknél és gyümölcsöknél volt jelentős, amelyek esetében 11 százalékos emelkedést regisztráltak, míg az állati takarmányoknál ez a növekedés 7,9 százalék volt. Ezzel szemben a gabonafélék behozatalának értéke 16 százalékkal csökkent, és a mennyisége is jelentősen, 39 százalékkal esett vissza. A hús és húskészítmények importmennyisége 4,6 százalékkal, értéke pedig 2,4 százalékkal maradt el az előző évitől. 

Egyre kevesebbet költünk az agrármunkásokra

Az előzetes adatok szerint 2024-ben hazánkban a munkaerő-ráfordítás 5,6 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági ágazat munkaerő-felhasználása összesen 259 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 órás) tevékenységének felelt meg. A fizetett munkaerő létszáma 0,5 százalékkal csökkent, míg a nem fizetett munkaerőé – a 2014 óta tartó folyamatos visszaesés részeként – 9,5 százalékkal maradt el a 2023-as adatokhoz képest.

Magyarország mezőgazdasági munkaerő-termelékenysége (14 ezer euró/ÉME) 2024-ben 7,9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél,

ami az uniós átlag mindössze 45 százalékát érte el. A termelékenységet számos tényező befolyásolja, például a kibocsátás összetétele, a ráfordítások mértéke, valamint a termelési technológiák fejlettségi szintje. 

Az egekben a gyümölcs ára

2024-ben a mezőgazdasági termelői árak összességében 3,2 százalékkal csökkentek. A növénytermesztési termékek ára 0,8 százalékkal maradt el a 2023-as szinttől, ezen belül a gabonafélék ára 5,7 százalékkal esett vissza, míg az olajnövények ára 10 százalékkal emelkedett. Az állatok és állati termékek árai együttesen 6,5 százalékkal csökkentek az előző évhez képest. 

A vágóbaromfi ára 13 százalékkal, a vágósertésé 7,4 százalékkal esett vissza, miközben a vágómarha ára 6,1 százalékos növekedést mutatott. 

Itt még pozitív a szarvasmarhák száma

2024 decemberében a tyúkállomány meghaladta a 29 milliót, ami 2,4 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

A tojótyúkok száma 8,1 millióra csökkent, ami 4,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A szarvasmarha-állomány 861 ezer egyeddel közel azonos szinten maradt, mint 2023-ban, míg a tehénállomány 1,1 százalékkal, 406 ezerre nőtt. 2024-ben a sertések száma 7,5 százalékkal, 2,8 millióra emelkedett, és az anyakoca-állomány is 12 százalékkal, 173 ezer egyedre bővült. 

2024-es előzetes adatok alapján a hazai vágóállat-termelés 5,9 százalékkal, összesen 1,7 millió tonnára növekedett. A szarvasmarhából 4,0 százalékkal kevesebb, a sertésből 8,0 százalékkal, míg a baromfiból 6,1 százalékkal több került levágásra, mint az előző évben. Az egyes állatfajok termelési aránya lényegében nem változott. A termelésből a vágóbaromfi 56 százalékot, a vágósertés 35 százalékot, a vágómarha pedig 6,6 százalékot képviselt.