2023 egyik legelső új változása a Munka törvénykönyvét érintette, bár lehet, a munkáltatók nem igazán örültek neki. A munkáltatónak a korábbiakhoz képest jóval alaposabban kellett már igazolnia, hogy valóban átszervezés és nem személyes konfliktus, vagy az apasági szabadság kivétele miatt szüntette meg a munkaviszonyt.

Majd változott a földterületek öröklése is, míg korábban egy földterület osztatlan közös tulajdonként átszállhatott az örökösökre, onnantól kezdve legfeljebb csak átmenetileg vált lehetségessé. Az örökösöknek pedig dönteniük kellett arról, hogy mi legyen a földterület sorsa: megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak.

Ha nem tudnak megegyezni, akkor az állam kényszerértékesíti a földterületet. A megoldás: ha a földtulajdonos végintézkedésben előre elrendezi hagyatékát, és a földjét egy leszármazójának szánja, míg vagyonának más részeit másoknak.

Elindult az uniós mesterséges intelligenciára vonatkozó irányelv kidolgozása is, ebben a szakmai munkában a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is komoly szerepet vállal.

Teljes változás a hulladékgazdálkodásban

Az új szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről érkezik.

A kiterjesztett gyártói felelősség szabályai a gyártókat és a kereskedőket is meglepték, és az új törvény a mai napig számos kérdést vet fel.

Domain nevek regisztrációja

Túl nagy figyelmet nem kapott, ám április elsejétől komoly változások történtek a domain nevek regisztrációjában, valamint a felmondási és „parkolási” határidők tekintetében. A szabályzat három fontosabb ponton módosul, melyek a következők:

  1. Lerövidül a felmondási idő;
  2. Módosul a törlés előtti parkolásból való visszaállítás ideje;
  3. Bevezetésre kerül a 10 éves domain regisztráció.

Új reklámetikai kódex született

A reklámipart érintő digitalizációs változások miatt új reklámetikai kódex született, amelyben még komolyabb védelmet kapnak a gyermek- és fiatalkorúak, de többek között rendelkezik a sérülékeny célcsoportokról, a sokoldalú és diszkriminációmentes emberábrázolásról.

A kiskorúak védelmét szolgáló fejezetekben a korábbi változatnál is nagyobb figyelmet kapott a kiskorúak emberi méltóságának védelme, az életkori sajátosságok körültekintő figyelembevétele és a kiskorúakat veszélyeztető, félrevezető, megtévesztő reklámok szigorú tilalma.

Békéltető testületek, felszámolási szabályok

Jelentős mértékben, két lépcsőben, június 25-től bővítették és jövő januártól ismét bővítik a békéltető testületek hatáskörét. Bizonyos esetekben a cégek alávetési nyilatkozata hiányában is kötelező érvényű határozatokat hozhatnak a testületek, addig erre nem volt lehetőség.

Júliustól pedig hatályba lépett a képviseleti kereset indítására lehetőséget adó törvénymódosítás, a jogaiban sértett fogyasztónak nincs szüksége bíróságra, ha kezdeményezi, a közérdekvédelmi ügyész megteszi helyette. Ingyenesen, ám a kezdeményezés jogosságát ellenőrzi.

Júliustól hatályba léptek új felszámolási eljárási szabályok, ennek alapján a munkavállalók immár külön eljárás nélkül juthatnak a munkabér jellegű követeléseikhez.

Lecsapott az ostor az átalányadózókra

Majd lecsapott az ostor az átalányadózókra. Az átalányadózók, akik 2022 őszén, a kata megnyirbálása után ezt az adózási formát választották, nagy pofonnal szembesülhettek. Ugyanis személyijövedelemadó-előleget is kell már fizetniük.

A fiatalok számára talán az egyik legfontosabb változás a szakképzési törvény módosítása volt, miszerint a nyári szünetben kötelezően, egybefüggően kiadandó szabadság mértéke 15 munkanapról 20 munkanapra változott. Az éves összes szabadság mértéke a módosítás értelmében többé nem életkorhoz kötött lett, hanem a jogviszony típusától függ (tanulói jogviszonyban évi 45 munkanap, felnőttképzési jogviszonyban évi 30 munkanap).

Megérkezett a jövő

Bíró nélküli, automatikus jogi döntések születhetnek nemsokára itthon is, ez is kiderült 2023-ban. Bár a törvény hatályba lépését két és fél évvel elhalasztották, a tervek szerint a jövőben a hazai bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben.

2023 legbénább törvénye

Ez a törvény kötelezően írja elő a lakosság számára, hogy minden ingatlan adásvételéhez kötelezően használja az e-aláírást. A jogszabály arról is rendelkezett, hogy a tulajdonjog átruházásához szükséges bejegyzési engedélyt elektronikus űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével, vagy AVDH szolgáltatással kell hitelesíteni.

Abban az esetben tehát, ha az ügyfél az adásvételi szerződés aláírásakor nem rendelkezik az elektronikus aláírási megoldások valamelyikével, nem fogja tudni aláírni a bejegyzési engedélyt, ezáltal az ügylet meghiúsulhat.

Időközben az igazságügyi kormányzat rájött, hogy annyira rosszul készítette el a törvényt, a tájékoztatást, hogy a 2024. februárról először júliusra, majd végezetül 2024 októberére módosította a hatályba lépést. Ám az Economx véleménye lesznek itt még időpont csúszások.

Digitális állampolgárság, kibervédelmi irányelv

Ambiciózus terveket tartalmaz a kormány novemberben benyújtott digitális állampolgárság törvény tervezete, ugyanakkor nagy kérdés, hogy sikerül-e mindenki számára a gyors átállás. A digitális állampolgárságról szóló törvény 2024 júliusától felváltaná az elektronikus ügyintézésről szóló törvényt, ám egészen biztos, nem fog működni.

2023-ban lépett hatályba a NIS2 irányelv, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi direktíva, amit Magyarország az elsők között ültet át az Európai Unió tagállamai közül a saját jogrendszerébe, hogy a magyar cégek hatékonyan vehessék fel a küzdelmet a látványosan növekvő kiberfenyegetésekkel szemben

Az új kibervédelmi irányelv szerint a legalább 50 főt foglalkoztató, vagy a 10 millió eurót (jelenlegi árfolyamon nagyjából 3,8 milliárd forintról beszélhetünk) meghaladó éves árbevétellel rendelkező cégekre, köztük minden olyan szervezetre vonatkoznak, amelyek az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen funkciót látnak el.

Ez volt 2023 egyik legfontosabb törvénye

December 17-én lépett hatályba 2023 egyik legfontosabb, a munkahelyi visszaélések bejelentését rendező törvény, az úgynevezett panasztörvény. Ez az 50 és a 249 közti alkalmazottat foglalkozó cégeknek adott határidőt, hogy teljesítsék kötelezettségeiket. A munkahelyen tapasztalt szabálytalanságokat, sérelmeket akár névtelenül is be lehet panaszolni.