Bár a törvény hatályba lépését két és fél évvel elhalasztották, a tervek szerint a jövőben a hazai bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben.
Török Balázs, a DLA Piper Hungary szakértője a Napi.hu-nak elmondta: tulajdonképpen nem volt meglepetés, hogy 2026. január 1-ig elhalasztották, hogy hatályba lépjen a nyilvántartási
eljárásról szóló törvény.
A jogi képviselők oldaláról egyértelműen az automatikus
döntéshozatallal kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés, hiszen az
elképzelések szerint a bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi
adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján – akár egy órán belül –
hozzák meg határozataikat egyes eljárásokban.
Ez már kicsit
futurisztikus
Török Balázs szerint az emberi közreműködés az automatikus döntéshozatal esetén is kizárólag a bíróság oldaláról fog hiányozni, a kérelmezők – így kifejezetten a jogi képviselők – oldalán továbbra is alapvető tényező az emberi közreműködés.
Ugyanakkor a törvény indoklása is kiemeli, hogy az automatikus döntéshozatal
egyik garanciális alappillére, hogy a kérelmek törvényességi szempontú
vizsgálata megoszlik majd a bíróság és az eljáró jogi képviselő között.
A gyakorlati tapasztalatokból kijelenthető, hogy az
eljárások jó része, mint például egy könyvvizsgáló kinevezésének
cégjegyzékbe történő bejelentése az automatizálás esetén sem veszélyezteti a
jogbiztonságot vagy a közhitelességet.
Ettől függetlenül, a bíróság oldaláról a közhitelesség
biztosítása érdekében a tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapnak a törvényességi
felügyeleti eljárások, illetve kifejezetten automatikus döntéshozatal esetén az
utóellenőrzés bevezetése.
Az utóellenőrzés során, az automatikus döntéshozatal alkalmazásával elbírált ügyet ugyanis emberi közreműködéssel fogják ellenőrizni.
Emellett a jogi képviselők oldalán is lehetőség nyílik az
egyes kisebb adathibák helyesbítésére, egyes esetekben pedig kérhető az
automatikus döntéshozatallal elbírált eljárás döntéshozó humán személy általi
felülvizsgálata.
Okozhat problémát az
átállás?
Egyelőre korai kijelenteni, okozhat-e problémát az új
rendszerre való átállás. Egyrészt a jelenlegi cégeljárás esetén is sor kerül
egy előzetes informatikai vizsgálatra, így nem teljesen új elemként jelentik
meg a gépi közreműködés az eljárásokban.
Másrészt több ponton lenne még lehetőség a jogi képviselők
tehermentesítésére. Ennek egy megoldása lehet, hogy az e-mail alapú
kommunikációt felváltja a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely önálló
platformot fog biztosítani a cégeljárásokhoz.
Mit jelent az
automatikus döntéshozatal a mindennapokban?
Az új nyilvántartási rendszer nem jelenti az eddigi
cégeljárási folyamat teljes átalakulását – foglalta össze a szakértő. Az
eljárás folyamata a cégek és a jogi képviselők oldaláról nem fog olyan mértékű
változást hozni, mint a bíróságok esetén.
A fő újdonság, hogy a törvény megteremti a lehetőségét, hogy egyes eljárásokban a bíróság teljes mértékben emberi közreműködés nélkül folytattathasson le az eljárásokat. A folyamatot tekintve az automatikus döntéshozatal alá eső cégek esetén az eddigiekhez hasonlóan a kérelem a jogi képviselő által kerül benyújtásra.
Ez követően megtörténik az automatikus informatikai és
formai ellenőrzése. Tovább az automatikus ügyelőkészítéskor az egyes
állami és tagállami nyilvántartások adatai alapján jogi vizsgálatot végez az
informatikai rendszer.
Amennyiben minden adat rendelkezésre áll, egy órában belül
döntés születhet a kérelmet illetően, amelyről a határozat is automatikusan
„gépi” úton jön létre. Garancia ugyanakkor a közhitelesség szempontjából,
hogy az új törvény mind a bírói oldalon és a jogi képviselők oldalán több
lehetőség ad az egyes hibák kijavítására vagy kijavíttatására.
