Átfogó reformra azért van szükség, mert a békéltető
testületek negyedszázada működnek hazánkban, azonban átfogó reformra azóta sem
került sor. A jogalkotó emellett haladni akar az online korral és kis perértékű
ügyekben továbbra is tehermentesítené a bíróságokat – mondta el a Napi.hu-nak
a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Suller Noémi szerint a változási követelményekre hatással
volt például a koronavírus járvány, amely lendületet adott az online
meghallgatások számának növekedéséhez. A fogyasztói jogok tekintetében is
komoly változások történtek uniós és nemzeti szinten egyaránt.
Az alapcél sem
változott, a kisebb értékű peres ügyekben tehermentesíteni szükséges a
bíróságokat, és gyors, hatékony, ingyenes vitarendezési lehetőséget kell
kínálni a fogyasztóknak.
A cégek kötelezése
Az egyik legfontosabb újítás a cégek úgynevezett kötelezése.
A jelenlegi gyakorlat alapján a békéltető testületek abban az esetben hozhatnak
kötelező érvényű határozatot, amennyiben az adott cég úgynevezett alávetési
nyilatkozatot tett. Ha nem történt ilyesmi, a békéltető testület ajánlást ugyan
tehet, ám az abban foglaltak nem kötelezőek a vállalat számára.
Ez most megváltozik. A testület az alávetési nyilatkozat
hiányában is hozhat kötelező érvényű határozatot azokban az ügyekben, ahol a
fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye egyrészt megalapozottnak bizonyul,
másrészt pedig nem haladja meg a kétszázezer forintot.
– Ebből egyezséggel zárult: 2674
– Ajánlás született: 1400
– Kötelező erejű határozat született: 35
Suller Noémi szerint nem nehéz megjósolni, hogy a
jövőben nagyságrenddel több ügyben születnek kötelező erejű békéltető testületi
határozatok.
Komoly szigorítások a
testületek szakmai követelményeinél
A békéltető testületek felkészültsége tekintetében az
eddiginél jóval szigorúbb előírások lesznek annak érdekében, hogy minél
professzionálisabban felkészült gárda oldja meg a jogvitát.
Egy fős eljárás
esetén csak jogvégzett testületi tagok hozhatnak
határozatokat, emellett pedig kötelező lesz a rendszeres szakmai továbbképzés
és az alapvizsga megszerzése, amelynek egyik indoka, hogy a testületi tagok alapvetően
egyedül járnak majd el – ezzel szemben jelenleg akár háromfős tanácsokkal is
találkozhatunk.
Ugyanakkor, amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, a
jövőben is kérelmezni lehet a háromfős tanács eljárását.
A jelölteket az illetékes kamara választja ki első körben, a pályázatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményezve megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, aki a békéltető testületek elnökeit a jelöltek listájából választja ki.
A mikro-, kis- és
középvállalkozások nem lesznek fogyasztók
Jövő év január elsejétől a mikro-, kis- és
középvállalkozások már nem minősülnek fogyasztónak a békéltetői testületi
eljárásokban, így ezek a cégek fogyasztóként nem indíthatnak békéltetést.
(Természetesen közvetítői eljárást, választott bírósági eljárást és gazdasági
mediációt indíthatnak.) A társasházak, lakásszövetkezetek változatlanul
fogyasztók maradnak.
Ám ha békéltetési eljárást nem is indíthatnak, ellenük még indítható
eljárás, tehát mégis alanyai lehetnek ilyen jellegű alternatív vitarendezésnek.
Alapból online, de
személyesen is
A koronavírus járvány lendületet adott az online
meghallgatások számának növekedéséhez. Az eljárás a jövőben alapvetően az
online térben fog történni, azonban a fogyasztó kérhet személyes meghallgatást.
A cégek nem kérhetnek személyes meghallgatást, ez különösebb gondot azért nem
okozhat számukra, hiszen eddig is mindent elektronikusan kellett intézniük.
A fogyasztók számára természetesen nyitva áll mindkét lehetőség,
számukra nem kötelező az online meghallgatás, hiszen még a mai világban sem
várható el mindenkitől a szükséges elektronikai eszközök birtoklása.
