Az Economx többször is foglalkozott azzal, hogy ingatlanügyekben jövő
februártól sokak számára kötelezővé teszik az
elektronikus aláírás használatát.
A szakjogász megkeresésünkre elmondta: a forgalomban lévő, érvényes eAláírás tanúsítványok alacsony száma és az ügyintézésben máig jellemző papíralapú adminisztráció miatt a lakosság egyelőre nincs arra felkészülve, hogy az elektronikus aláírások felváltsák a kézi aláírást bármely
ügylettípusban. Köztük az ingatlan adásvételi szerződéseknél.
Halmos Tamás szerint éppen ezért az új jogszabály életbe lépése után az ügyek zökkenőmentes
lebonyolításában nagy felelőssége lesz az ügyvédeknek és a közjegyzőknek. Nekik kell majd időben, a megfelelő tanáccsal ellátniuk az ügyfeleket az aláírás technikai feltételeiről.
Most viszont mégis úgy döntöttek a törvényhozók, hogy a hatálybalépést öt hónappal elcsúsztatják, július elsejére.
Feltehetően rájöttek, hogy az okiratszerkesztő ügyvédek,
közjegyzők az ügyletkötés során tájékoztatással, technikai segítségnyújtással
segíthetik ügyfeleiket. Azonban az elektronikus aláírásról, illetve az Ügyfélkapu hozzáférésről az ügyfélnek kell gondoskodnia, és erre kevés már az idő: egy ilyen fontos változást hozó jogszabályt jobban elő kell készíteni.
Pedig nem babra megy a játék, ha az ügyfélnek se
elektronikus aláírása, se Ügyfélkapu-hozzáférése. Amennyiben nem tudja aláírni a bejegyzési engedély űrlapját az ügyfél, meg is hiúsulhat az ingatlanvásárlás.
Így az eAláírással kapcsolatos tájékoztatás, népszerűsítés,
edukáció az „új” (valójában már több éve széles körben elérhető) eszköz
elterjedésének kulcsfontosságú eleme lenne.
Ennek hiányában a lakosságtól nem elvárható, hogy tájékozott
döntést hozzon az igénylésről, ahogyan az sem, hogy a használat feltételeiről
önszorgalomból ismereteket szerezzenek. Pedig a pontos és részletes
tájékoztatás jelentősége a jogbiztonság szempontjából is elsőrangú lenne.
