A Fejér Vármegyei Rendőrség korábban arról számolt be, hogy több olyan poszt is megjelent a közösségi médiában, amely szerint gyanús személyeket észlelnek az egész országban több iskola körül is.

Ennek kapcsán a rendőrök kiemelték, hogy nem gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmény miatt volt érvényben a korábbi elfogatóparancs. Arra is kitértek, hogy ha valaki bűncselekmény előkészítésére utaló jeleket észlel, azt a 112-es telefonszámon jelezze, ne a közösségi médiában.

Kapcsolódó

Hasonló közleményt adott ki a Székesfehérvári Törvényszék is. Mint írják, több olyan poszt és sajtóhír is megjelent a napokban, amik arra utalnak, hogy gyermekrablók járják az országot, azonban leszögezték: nincs folyamatban olyan büntetőeljárás, amelynek a tárgya gyermekekkel való kereskedelem, gyermekek elrablása lenne.

Az Infostart kiemeli a Törvényszék közléséből, hogy a közösségi média bejegyzéseivel, és sajtómegjelenésekkel összekapcsolt büntető ügy tárgyának – annak ellenére, hogy a Büntető Törvénykönyv 192.§ szerinti megnevezése »emberkereskedelem és kényszermunka« –-, nincs köze a lakosság körében terjedő, rémületet keltő magatartáshoz. A vádirat szerint ugyanis az elkövetési magatartás kiszolgáltatott, hajléktalan, felnőtt korú sértettek sérelmére megvalósított bűncselekmények.

A bama.hu számolt be róla az elsők között, hogy egy fehér furgonról kezdett el a Facebookon terjedni egy fotó, amelyhez azt a történetet társította a poszt szerzője, hogy a pécsi iskolák környékén azzal szólítanak le gyerekeket, hogy a szüleik kérték meg őket, hogy vigyék őket haza. A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság a lapnak cáfolta, hogy bűncselekmény, vagy szabálysértés gyanúja merült volna fel.

A győri lokalitású Facebook-csoportok körében két emberrablónak vélt alakról kezdett el egy fotó terjedni azzal a szöveggel, hogy iskolák, óvodák, plázák és játszóterek környékén rabolnak el gyerekeket – írta meg a kisalfold.hu.

Rengetegen sínylődnek rabszolgasorban, és mindez csak a jéghegy csúcsa

Évente négy-ötszáz emberkereskedelmi ügyet regisztrálnak itthon, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet – mondta De Coll Ágnes az Economxnak. A Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem szakterület vezetőjével beszéltünk arról is, hogyan mérhető ez a jelenség, mely iparágak érintettek leginkább, valamint, milyen segítséget kaphatnak az áldozatok.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.