A tőzsdén kívüli részvényforgalom a szeptember 17-23. közötti héten jócskán felülmúlta a korábbi időszakét. Megnőtt az érdeklődés a külföldi részvények iránt, mintegy harmincféle részvényből 1,4 milliárd forintnyi forgalmat jelentettek a brókercégek. (Két külföldi, nemzetközi pénzügyi szervezet által kibocsátott kötvény forgalma is e körben szerepel.) A külföldi részvények között a Qualcomm volt a sztár, ebből 30 ezer darabot vett, illetve adott el egy brókercég, 46 dollár körüli átlagárfolyamon. Árfolyamértéken számolva a Nokia forgalma meghaladta a 100, a Juniperé az 50 millió forintot. Kivételesen a magyar részvények forgalma is milliárdos összegre rúgott, ám a Budapest Bank háromféle részvényének 2,44 milliárdos forgalma mellett a többi otc-részvény alig 38 millió forintot mozgatott meg. A Budapest Bankból névértéken mintegy 700 milliónyi fordult meg a piacon, a pakett túlnyomó része kétszer is, hiszen az egyik brókercég az eladást, a másik a vételt jelentette le. (Természetesen titok, ki melyik oldalon állt, de korábbi piaci pletykák alapján tudni lehetett, hogy a Concorde ügyfélkörében van komolyabb BB-csomag, míg a Raiffeisen bonyolítja le a GE megbízásából a BB-tranzakciót.) A hírek szerint egyébként a háttérben komoly jogi huzavona folyt, hogy miként lehet értelmezni a GE befolyásszerzése szempontjából döntő súlyú EBRD-GE Capital üzletet, különös tekintettel arra, hogy annak árfolyamát a felek üzleti titoknak minősítették. (Kérdés persze, hogy egy esetleges bírósági eljárás során, ha annak éppen a forgalmi érték megállapítása lenne a tárgya, lehet-e ilyen módon kibújni a kulcsinformáció megadása elől.) A 180 százalékos árfolyamot (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 28., 1-12. oldal) a GE kész a többi, a múlt heti üzletből kimaradt, „valódi" kisrészvényesre is kiterjeszteni (a februári illetve a magyar államnak is kifizetett 133,4 százalékhoz képest több, mint 30 százalék a különbség, a tényleges nyereség még több, hiszen májusban 5 százalékos osztalékot is fizetett a bank). Ezt aligha lehetett volna elérni a színfalak mögött zajló, a jelek szerint hatékony egységes fellépés nélkül. Bár a magyar értékpapírpiacon precedensekről ritkán lehet beszélni, nem kizárt, hogy a most körvonalazódó megoldás más esetekre is irányadó lehet. Ismeretes, hogy a finn-japán konzorciumtól ugyancsak üzleti titoknak minősített, ám feltehetően nem alacsony áron többséget vásárló francia EdF készülő, 130 százalékra ígért ajánlatával is elégedetlenek a kisrészvényesek. Két tőzsdei szereplő is felbukkant az otc-listán. A Graboplastot nyilván egy nem tőzsdetag brókercég vette meg, az OTP elsőbbségi pedig már nem forog a parketten, ám a részvények 5157 forintos áron három nap alatt becserélhetők törzsrészvényekre, így a 8300 forintos átlagár nem tér el a múlt heti tőzsdei törzsrészvény-árfolyamtól. K. G. T.