Az idén nyáron eldőlt: a Norvég Alap 77 milliárdos támogatását elbukja Magyarország, a pénz elveszítéséhez többéves vita vezetett. A konfliktus 2014-ben robbant ki, amikor a kormány „megtámadta” a Norvég Alapból a civileknek járó keret elosztását koordináló Ökotárs Alapítványt, mondván az sorosista szervezet. Noha a civil szervezeteknek járó támogatás csak töredéke az alap teljes összegének, a vita gyakorlatilag arra szűkült, ki koordinálja ezeknek a pénzeknek az elosztását. Erről július második feléig kellett volna megállapodni a norvég és a magyar kormánynak.

Az, hogy a norvégok szigorúan betartották a határidőt és a szerződést, alighanem a kormányt is meglepte. Pert is belengetett a magyar fél, de Norvégia szerint (amely képviseli még az alapban lévő Izlandot és Liechtensteint is) jelezte: a szerződés világos, a határidő elmulasztása jogvesztő.

Kapcsolódó

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány viszont nem hagyja annyiban a dolgot: 30 éves fennállása alatt első ízben nem fog elfogadni közös zárónyilatkozatot brüsszeli találkozója után az Európai Unió tagállamait, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló Európai Gazdasági Térség (EGT). A közlemény kiadását Magyarország akadályozza meg – írja az Index  lapszemléjében. 

Az egyik a napilapnak nyilatkozó diplomata szerint a magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat. Viszont a pénzek folyósítása a többi tagállamnak - hogy Izland, Norvégia és Liechtenstein hozzáférjen a közöspiachoz - vélhetően ennek ellenére megtörténik majd.